„Megpróbálom az összes, a demokratikus opción belül még értelmezhető álláspontot empátiával fogadni. Diákjaim kérdéseire, még ha naivnak, irreálisnak tűnnek is, a maximális komolysággal és a tőlem telhető szakszerűséggel válaszolok.” – Peragovics Ferenc vitaindítója: elvi és szemléleti megfontolások; gyakorlati munka az órán.

Lőrinc László beszélgetése Zeidler Miklóssal a trianoni békekötéshez vezető útról. Az interjú szövegét gondozta: dr. Fazekas Csaba.

Fazekas Csaba összefoglalója a Trianon történelmi megközelítésével és tanításával kapcsolatos vitáról.

A Történelemtanárok Egylete 2010-ben szakmai műhelyt indított. A munkában a történelemszemlélet formálásában szerepet játszó egyes szakmák meghívott képviselői vesttek részt, akik a magyar történeti közgondolkodás fontos problémáit vitatták meg.

„Az 1930-as évek közepére Magyarország számára egyértelművé vált, hogy támogatást – nem feltétlent és nem teljeset – céljai eléréséhez a hitleri Németországtól kaphat, attól az országtól, amely nyíltan és határozottan állást foglalt a versailles-i békerendszer megváltoztatásáért.” (Szakály Sándor vitaindítója)

„Olyan kérdésekkel fogok foglalkozni – ez a tizenhárom kérdés mind olyan –, amely kifejezetten morális jellegű, és azt is gondolom, ezt persze önök vitathatják, hogy a történetírásnak igenis foglalkoznia kell ezekkel a morális kérdésekkel. Különösen sokat kell foglalkoznia az iskolai oktatás terén.” (Ungváry Krisztián)

„Az iskolai történelemoktatás egyik feladata segíteni abban, hogy a tanulók az egyéni élményeket, egyedi történeteket be tudják illeszteni a múltról alkotott összetett képbe.” (Pihurik Judit)

Gondolatok Magyarország második világháborús történetének tanításáról. (Szarvas Rita)

„Egy középiskolai tanár tapasztalja, átéli, hogy a történész szakma bizonyos kérdésekben nem egységes, szakmai viták hátterében eltérő történelem- és ideológiai felfogások állnak. 18 éves diákok előtt a többféle nézőpont létét bátran be lehet mutatni, ha van rá elegendő idő és tanári energia.” (Baracs Nóra)

„A következőkben két tankönyvi szöveg segítségével próbálom bemutatni, hogyan lehet a témát megírni, akár fiatalabb, akár idősebb diákok számára.” (Bihari Péter)

„Ha a jelenkort tanítjuk, nem kerülhetjük meg a vitatott, lezáratlan kérdések bemutatását sem. Ismertetem azt a módot, amellyel az egyik legtöbb vitát kiváltó, ellentétes érzelmeket ütköztető személyiséget, Kádár Jánost mutattam be tankönyvemben.” (Ujvári Pál)

„Azt gondolom, hogy a Kádár-korszakhoz tapadó gyakori képek, fogalmak, jelenségek bemutatása könnyebb, ha megpróbáljuk a korszak „mítoszelemeit” megkeresni, bemutatni, megvitatni.” (F. Tóth Zoltán)