A Hírszerző által megkérdezett szakértők vegyesen fogadták a kormány oktatással kapcsolatos intézkedéseit és terveit. A politika és oktatás kapcsolatáról és a pedagógus pályaalkalmassági vizsgáról Kopcsik Istvánt, a TTE alelnökét kérdezték. (Hírszerző, Esztergályos Ildikó)

Újra buktathatnak a tanárok, komolyabb büntetésre számíthat, aki pedagógust bántalmaz és a kormány határozhatja meg a felsőoktatási intézményekbe való jutáshoz szükséges érettségi tárgyakat. Ezek a legfontosabb változások az idei tanévben. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár életpálya-modellt, egységes tantervet és – korábban – fizetésemelést ígért. A Hírszerző által megkérdezett szakértők vegyesen fogadták a kormány oktatással kapcsolatos intézkedéseit és terveit.

[…]

A politika és az oktatás

Boross Péter volt miniszterelnök – aki az új alkotmány megírásában is közreműködik majd – kiállt a Szent Korona alaptörvényben való szerepeltetése mellett. „Hitem szerint lehetnénk királyság is” – mondta a Heti Válasznak adott interjújában, ahol arról is beszélt, 15-20 évig egyetlen, közös történelemkönyvet kellene bevezetni Magyarországon.

„Az alapprobléma, hogy nincs az oktatás tartalmával kapcsolatban szaktudományos és politikai konszenzus, így a mindenkori kormányok igyekeznek befolyásolni a tanítandó anyagot” – vélekedett Kopcsik István, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke, aki szerint a szakma által is sokszor vitatott témaköröket (Trianon, 1956-os forradalom, világháborúk) objektíven, a szaktudomány állásfoglalása szerint kellene tanítani.

Egyetértett azzal, hogy napjainkban túl sok tankönyv – ugyanakkor szerinte a tanárok többsége csak néhányat ismer – áll a tanárok rendelkezésére. „Egy tankönyv szűkítené az iskola és a pedagógus szabadságát, kreativitását, amire pedig feltétlenül szükség van, hiszen minden osztályt máshogy lehet ösztönözni, felkelteni az érdeklődést” – mondta az alelnök, aki szerint a történelemkönyvek 6-8 változata elegendő volna ahhoz, hogy színesen, érdekfeszítően, és az iskola profiljának megfelelően lehessen belőle oktatni.

A Szent Korona tannal kapcsolatosan a Multikulturális Pedagógiai Intézet alapítója úgy vélekedett: nem a Korona-tannal van a baj, az egy adott kor terméke , hanem az elmúlt 150 évben „rárakódott” értékrenddel, és a mai újraértelmezésével.

„Szakmai viták övezik a kérdést, ami elsősorban politikai eredetű. Ha belevennék például az alkotmányba vagy a tantervbe, az komoly átrendeződést jelentene” – vélekedett Kopcsik, hozzátéve: mivel hazánk az Európai Unió tagja, akárcsak a környező országok, együtt kell tudnunk dolgozni és nem szabad az ellentéteket szítani az új nemzedékek között.

Példaként, a Nemzeti Összetartozás tanúságtételről szóló törvény első sorát idézte a történész. „Mi (…), akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura…” „Felvetődik a kérdés, hogy miért háborgunk Trianon miatt, hiszen – a szövegrész szerint – akkor Isten akarta így, ráadásul nem minden állampolgár hívő. Magyarországon a hívők között is legalább 8-10 meghatározó felekezet létezik, éppen ezért nagyon vigyázni kell ezekkel a kijelentésekkel, törvényekkel” – mondta az egylet alelnöke, akit az erkölcs – vagy hitoktatásról is faggattunk. „Nagyon nagy baj lenne, ha az önkormányzati iskolánál bevezetnék a kötelező hitoktatást. Vallástörténet hallgatásának és a fakultatív hittanoktatásnak eddig sem volt akadálya, de nem szabad erőltetni. A szülő szabadon választhatja ezt a formát, az egyházi iskolákban pedig természetes” .

Van még mit javítani

Hoffmann Rózsa ígérete szerint felállítanak egy életpálya-modellt, szakmai ellenőrző-támogató rendszert hoznak létre, objektivitás megőrzése mellett olcsóbb, egyszerűbb, átláthatóbb érettségit szeretnének, és pályaalkalmassági vizsgát szorgalmaznak a tanári pályára jelentkezők esetében.

A Történelemtanárok Egyletének alelnöke amellett, hogy a kormány több törekvésével egyetért (például a hazai -és kárpát-medencei tanulmányi kirándulásokkal, diákcserékkel), türelemre intette a törvényhozókat, mondván „nem szabad kapkodni, óriási a tehetetlenségi nyomatéka a szakmának”.

„Nemzeti egységet, identitástudatot erőszakkal nem lehet megteremteni sem tanárok sem diákok között. Minden ott fog eldőlni, hogy a kormány valóban egyeztet-e majd szakmai- és tudományos szervezetekkel és a pedagógusok széles körével” – mondta Kopcsik. Szerinte hasznos lenne, ha az egyetemi, főiskolai felvételiknél lenne pályaalkalmassági vizsga, végzés után gyakornoki rendszer, 7 évente kötelező továbbképzésre lehetne küldeni a pedagógusokat, ha valóban megalkotnák az életpálya-modellt.

[…]