Rózsa Sándor nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit. A népi emlékezet és a művészi feldolgozás azonban gyakran távol áll a valóságtól, a romantikus kép mögött ridegebb tények húzódnak meg. (Zsupos Zoltán, Magyar Országos Levéltár)

Az egyetlen magyarországi Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert utolsó itthoni éveiből származó levelek talán segítenek abban, hogy megértsük, miért döntött úgy, más országban folytatja tudományos munkásságát. (MOL, Nagylaki Endre)

Törökországban máig rendkívül érzékeny téma az örmény népirtás, amelynek borzalmait csak az európai zsidók több mint két évtizeddel későbbi holokausztja múlta felül. Az örmény genocídium sokáig titkolt következményeiről, a Törökországban iszlamizált örményekről tartott előadást egy török kutatónő Budapesten. (Szegő Iván Miklós – Origó)

Miután a képviselőház a megingott bizalom jeleként 1849. április 24-i ülésén nem támogatta a hűtlen kezeléssel gyanúsított Madarász László hat heti eltávozását Debrecenből, a rendőrminiszter lemondott mandátumáról. (Németh György – MOL)

IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt 1916. december 30-án koronázták meg Budapesten, a Mátyás-templomban. Még a koronázási szertartás előtt hitlevélben biztosította a nemzetet az alkotmányos jogok és a törvényes rend megtartásáról. Halálának 90. évfordulójára emlékezve mutatjuk be a királyi hitlevelet. (Dékány Szilveszter, Magyar Országos Levéltár)

Mindszenty József bíboros teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását nyilvánította ki a Legfőbb Ügyészség a napokban meghozott határozatával – közölte az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatal. (forrás: Múlt-kor)

1982. április 2-án Argentína megtámadta az Egyesült Királyság egy távoli, az Atlanti-óceán déli részén fekvő területét, a Falkland-szigeteket. A lépés következtében egy rövid, de annál elkeseredettebb, 74 napos háború kezdődött, amely összesen 913 ember halálát követelte. A britek győzelmükkel bebiztosították a szigetek feletti uralmukat, ám a 30 éves évforduló feltépte a régi sebeket, s a […]

Győr eleste a tizenötéves háború egyik legmegdöbbentőbb eseménye volt, visszafoglalása pedig olyan haditett, amely egész Európában kiemelkedő hírként terjedt el. (H. Németh István, Magyar Országos Levéltár)

A Karadjordjevic-dinasztia külföldön nyugvó tagjainak exhumálásáról és földi maradványaik szerbiai újratemetéséről hozott döntést csütörtöki ülésén a szerb kormány. (Forrás: Múlt-kor/MTI)

Misztótfalusi Kis Miklós „szinte a tavaszi napéjegyenlőségkor, amikor a nap mások számára felvirradt, 52 esztendős korában, Kolozsvárott befejezte életét a szokott időszámítás szerinti 1702. esztendőben, március hó 20-án, reggeli hét órakor”. (Galasi Zsuzsanna, Magyar Országos Levéltár)

A közösségi médiával és a sok kütyüvel ma könnyebb lenne megszervezni a 48-as forradalmat, ugyanakkor nehezebb lenne meghallani Petőfiék mondanivalóját a kommunikációs zajban. A technológiai eszközök mindhárom magyar forradalomban fontos szerepet játszottak. (Fábián Tamás, [origo])

Ma kalandozások korának csúfoljuk az időszakot, amikor a magyar állam tevékenyen, kezdeményező félként vett részt az európai „nagypolitika” irányításában. Őseinket nem a fosztogatás vágya vezette Boszporusztól az Atlanti óceánig: államérdekből vívtak háborúkat. (Bihari Dániel, FN24)