A történelem oktatása az egyik terület, ahol el lehet magyarázni: a felnőtt roma népesség túlnyomó többsége dolgozott minden olyan korszakban, amikor lehetősége volt rá. Ez az alaptétele Dupcsik Csaba óratervének.

A történelemtanárok 2009-es, „Rendszerváltás – civil szemmel” című (19.) országos konferenciája szekcióinak (a TTE közgyűlése által is megerősített) ajánlásai.

Kasza László újságíró (1989-ben a Szabad Európa Rádió igazgatóhelyettese) előadása a Történelemtanárok (19.) Országos Konferenciáján hangzott el.

Az 1956-os forradalom napjaiban a győzelem tévedése: a felszabadult lelkesültség és a nemzeti egység látszata. Helyzetünket akkor sem értettük meg igazán, és könnyen lehet, hogy ma sem. (Ungváry Rudolf előadása)

Kónya Imrének, 1989-ben a Független Jogász Fórum vezetőjének megnyitója a Tötrénelemtanárok (19.) Országos Konferenciáján.

A Verzió Nemzetközi Emberjogi Filmfesztivál magában is számot kellene tartania a történelmtanárok érdeklődésére, ez fokozottan igaz a Diák Verzióra, illetve a fesztivál alternatív történelemóráira. Zádori Zsuzsával, a fesztivál szervezőjével Kádár Anna készített interjút.

„A történelmi térképhasználat akkor sikeres, ha a földrajzi, a történeti és a jelen politikai terében is eligazodást ad. Tehát a történelmi helyszíneket a mai körülmények között is el kell tudni helyezni.” (Repárszky Ildikó)

A történelemtanárok számára az olvasói levelek legfőképpen azért lehetnek fontos taneszközök, mert jól tükrözik az elmúlt száz-százötven év társadalmi normáinak, „közvélekedéseinek” változásait. Az újságokban ugyanis lényegében a 19. század második felétől jelennek meg ilyen jellegű olvasói levelek. Furcsa módon az olvasói levelek alapvető témái, kérdései nem igazán változnak, viszont a szerkesztőségi válaszok annál inkább… (Jakab […]

A szocializáció segítése a szakiskolák felzárkóztató évfolyamán. Gönczöl Enikő és Szucsik Ágnes foglakozásterve a politikai szocializációt támogató, Iskolafalva című projekt második eleme.

A történelemtanárok (19.) országos konferenciáját 2009. október 10-én és 11-én rendeztük a Kossuth Klubban (Budapest VIII, Múzeum u. 7.).

Diákjaink motiválására, az érdeklődés felkeltésére, elmélyítésére jó eszköz lehet a családtörténet iskolai alkalmazása. Miklósi László ennek a lehetőségeit mutatja be korcsoportonként.

A múlt tanulmányozásának letisztult, rendszerező és esetlegességeket eltüntető tankönyvi nézőpontja, illetve a történeti fősodorból gyakran kilógó egyedi történetek kusza valósága, egymást kölcsönösen kiegészítő és hitelesítő nézőpontot jelenthet a történelem tanításában. (Gönczöl Enikő)