A tanítás, pontosabban a tanítási óra működőképességével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok és megfigyelések adják két egymást követő, tartalmilag is egymásba illeszkedő cikkem apropóját. A Kollegiális levelek mint alapszöveg belinkelt kulcskérdéseire kattintva módszertani csapdahelyzetek illetve kivezető utak életszerű leírását találja az olvasó. Ez utóbbi mellékletként értelmezendő, ahonnan ugyanígy vissza is tudunk lépni a soron következő kulcskérdés kifejtéséhez. Aki szívesebben olvas hagyományos módon, a […]

A Kultúraváltás: igen – nem!? Kollegiális levelek című cikk melléklete

A történelem (kutatása, megismerése, tanítása) mindig is a jelennek szólt, akármilyen rendszerben akármilyen szerepet kapott. Persze mindig is kérdéses volt, mennyire „talál” az üzenete, mennyire talál meghallgatásra, befogadó közönségre, legfőképpen a fiatalok körében, akiket általában jobban foglalkoztat a jelenük, mint a múlt tanulsága. Erre a problémára kínál egy, ha nyilvánvalóan nem is teljes megoldást a […]

A történelem etikája versus az etika története Eddig választható tárgy volt az emberismeret, az etika vagy a filozófia – külön órakerettel. Most kötelező lesz. Magam előtt látom a sok kíváncsi szemet, érdeklődő tekintetet, ahogy Arisztotelésztől Kantig elemezzük, végiggondoljuk, megfontoljuk… Ettől valóban mindannyian jobb emberek, értékekre nevelt állampolgárok leszünk?

Az ember kialakulásától kezdve közösségekben él, melynek kereteit (társadalom, állam) szükségszerűen, a változásoknak megfelelően alakítja ki. Az emberiség fönnmaradásának egyik alapvető szükséglete a kornak megfelelő, a mindennapi élet biztonságát lehetővé tevő keretrendszerek folyamatos megértése és átalakítása.

Németország föderalista hagyományai rendkívül erősek, a helyi (tartományi) és az állami (szövetségi) hatáskörök és feladatok elkülönítését és végrehajtását bonyolult, rugalmas és egyértelmű szabályozás biztosítja. Így van ez az oktatásügyben is, amely tartományi hatáskörbe tartozó feladat.

Módszertani ajánlások Az emberiséget – a régészeti kutatások tanúsága alapján – már több százezer éve foglalkoztatja, hogy megtalálja és megértse az egyéni és közösségi élete értelmét, a természethez, más emberhez (családjához, nagyobb közösségeihez) való kapcsolatának vélt vagy valós összefüggéseit, keretrendszerét. A fő kérdések lényegében a kezdetek óta nem változtak, a ma – gondolkodó – emberének […]

A kétszintű érettségi feladataiban rendszeresen megjelennek a rendszerváltásra és következményeire vonatkozó kérdések. Az elmúlt három év esszéfeladatai (a tesztfeladatoknál a 12. kérdés kifejezetten az 1990 utáni Magyarországra kérdez) a következők voltak:

A mai magyar társadalom többsége a „másság” képviselőjeként tekint cigányként/romaként számon tartott honfitársaira. Elfogulatlan történészként, történelemtanárként ez egyrészt önmagában különös szóhasználat – hisz’ számos igazán ismeretlen, valóban más népről tanítunk. Másrészről viszont ez a lehangoló valóság – valóban nem ismerjük a romákat. Talán azért nem, mert magunkat sem ismerjük.

Az Ismerősök? Idegenek? program harmadik beszélgetése. Kossuth Klub, 2013. március 2. 10.00.

Az Ismerősök? Idegenek? program második beszélgetése.

2002 őszén rendhagyó pályázati felhívásra lettem figyelmes, amit az akkori Oktatási Minisztérium és a Történelemtanárok Egylete írt ki a Nemzeti Emlékezet Program keretében abból a célból, hogy a résztvevő tanárok és diákok méltó módon emlékezhessenek meg a hatvan évvel azelőtti doni katasztrófa áldozatairól, a harcoló katonákról, a kivezényelt munkaszolgálatosokról, illetve a háborús traumákat évtizedekig feldolgozni […]