Kádár János 1977. június 7-9. között az olasz kormány meghívására tett hivatalos látogatást Rómában. Ennek keretében, az utolsó napon került sor a pápai audienciára. Soós Viktor Attila az ArchívNet forrásközlésében bemutatja, hogy az MSZMP miképp szervezte meg és felügyelte a diplomáciai eseményt. (Forrás: Múlt-kor)
Eichmann maroknyi csapata elsősorban a magyar csendőrségre számíthatott a „zsidótlanítás” végrehajtásakor. A csendőrségnek a magyar holokausztban vitt dicstelen szerepéről közöl írást a Rubicon. (Forrás: hvg.hu)
A magyar-ukrán közös történelem vitás kérdéseit vizsgálták magyar és ukrán történészek pénteken Beregszászon, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetben tartott tudományos konferencián. (Forrás: Duna TV)
Az ún. radiokarbon-módszer pontosításával több mint kétszeresére, ötvenezer évre tolták ki a naptári években is kifejezhető mérések határait – számolt be róla a Science Daily nyomán az mta.hu. (Forrás: Múlt-kor)
Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én emlékeznek Kovács Béla elhurcolására, és a kommunizmus áldozataira. (Forrás: Múlt-kor)
Első alkalommal nyertek bepillantást a régészek egy 1400 éves, elveszettnek hitt nyugat-afrikai civilizáció életébe: a nemrég előkerült különleges agyagszobrok nyaklánccal és más ékszerekkel díszített emberi alakokat ábrázolnak. (Forrás: Múlt-kor)
„Ebben a pár részes sorozatban azt fogjuk körbejárni, hogy milyen is volt a dualizmus kori Magyarország nemzetiségpolitikája, és milyen hatással is volt az a különböző magyar, és nemzetiségi politikai törekvésekre.” (Új sorozat a Töriblogon)
Volt időszak Magyarországon, amikor még a homoki viperáknak is „magyarosítaniuk” kellett, hiszen eredetileg rákosinak hívták ugyan őket, ám volt egy bölcs vezérünk, akit pont ugyanígy hívtak. (Forrás: hvg.hu)
„Budapest ostroma a XX. század egyik legsúlyosabb magyar tragédiája.” A 65 évvel ezelőtti ostromáról február 13-14-én a Figyelőnet ötrészes cikksorozatot közölt.
1989-90 táján Margaret Thatcher és Francois Mitterrand egyaránt komoly aggodalmakat táplált az egységes Németország jövőjére vonatkozóan. A „Vaslady” elutasító hozzáállása eddig is ismeretes volt, azt azonban kevesebben gondolták volna, hogy a Kohl kancellár barátságával büszkélkedő francia elnök is tartott a németek európai befolyásának túlzott mértékű megnövekedésétől. (Forrás: Múlt-kor)
Nagyjából egy évszázados a kertbarát mozgalom zászlóbontásától a világháborús győzelmi kerteken át az újabban létrejött „termeld meg saját élelmed” programig ívelő kertészeti hagyomány. Miként javított az életminőségen a veteményes és mit jelent ma? (Forrás: Múlt-kor)