Több politikai és gazdasági összeomlás, valamint az első világháború győztes hatalmainak nyomása kellett ahhoz, hogy megalakulhasson a független jegybank, amely meglepően modern szellemiségű intézmény volt, és sokáig ellen tudott állni a magyar állam nyomulásának.

Bár az oroszok és a törökök közötti, katonai fellépést kiváltó konfliktusok – névleg a Szentföldön élő keresztények jogai miatt – már fél évvel korábban elkezdődtek, a krími háború akkor vált igazi európai konfliktussá és a 19. század egyik legpusztítóbb háborújává, amikor 160 évvel ezelőtt, 1854. március 27-én és 28-án Franciaország és Nagy-Britannia is hadat üzent […]

A budapesti Lánchidat tízévi építkezés után Julius Jacob von Haynau és Karl von Geringer adta át 1849. november 20-án délben. Előbbi a szabadságharc leverője, a magyarországi császári hadsereg parancsnoka volt, utóbbi a magyarországi polgári ügyekért felelős császári biztos (akit a köznyelv Geringsternek, vagyis legcsekélyebbnek, Széchenyi István Silányinak gúnyolt). „Fényes generalitás”, vagyis sok tábornok „kíséretében” jelentek […]

Czeke András A Magyarok génállománya (sic!) című cikkében, Czeizel Endre genetikus egy könyvének megadott helyére (235. oldal, 3. bekezdés) hivatkozva magabiztosan kijelenti, hogy a mai magyar férfiaknak „73,3%-a már az őskőkorszakban a Kárpát-medencében élt férfiak utóda”. Czeizelnél ez az állítás így nem olvasható, a „Kárpát-medence” nem fordul elő (Ukrajnáról, Dél-Európáról, Ibér félszigetről és a Balkánról […]

A kitűnő Rubicon folyóirat honlapján egy évfordulós írással emlékezik meg az ún. „Bethlen-Peyer paktumról”. Az írás – nyilván szándékolatlanul – számos ponton az 1990 előtti, szociáldemokrata- és Peyer-ellenes beállítást „örökölte meg”. Ez nemcsak e lap hibája, hasonló félrevezető állításokat máshol is lehetett és lehet olvasni. Nézzük ezeket a tipikus tévedéseket és hiányokat!

Történelmi legendákat nemcsak Magyarországon gyártanak. A Kennedy-gyilkosság évfordulója kapcsán a legendák keletkezésének és életerejének okait gondolta végig Hahner Péter*.

Se szeri, se száma a templomos rend továbbélésével, titkos hatalmával és elrejtett kincseivel kapcsolatos összeesküvés-elméleteknek: 700 év sem volt elegendő, hogy elmossa a templomosok nyomát. Jacques de Molay 1314. március 18-án végrehajtott kivégzése máig izgatja az utókort.

1815. február 26-án szökött meg Elba szigetéről Bonaparte Napóleon francia császár, akit a hatodik koalíció hatalmai a fontainebleau-i szerződés aláírása után kényszerítettek száműzetésbe.

85 éve ismerte el Olaszország Vatikán Állam szuverenitását a lateráni egyezményben. Bár a szerződést Mussolini szája íze szerint fogalmazták, módosításokkal ugyan, de kiállta az idő próbáját. (index.hu)

Százhuszonöt éve, 1889. január 30-án tragikus szenzáció hírét repítette világgá a sajtó: a Bécs melletti mayerlingi vadászlakban holtan találták Rudolf trónörököst és szeretőjét, Vetsera Máriát.

Huszonöt éve, 1989. január 7-én halt meg Hirohito japán császár, aki sorban a 124-ként, és a leghosszabb ideig ült a Krizantém trónon. (Múlt-kor)

A utóbbi időben, Janics Kálmán halálának évfordulója kapcsán sokfelé lehetett olvasni egy 1945-ös szlovákiai magyarellenes tömeggyilkosságról, melyről egykor ő írt először. Valóban előfordulhatott ilyesmi? Ha igen, kik követhették el a gaztettet? Valóban magyarok voltak az áldozatok? Szabó József egy folyamatban lévő, kiterjedt alapkutatás részeredményeiről számol be a Tényleg!/? számára készült, a kérdést teljesen új megvilágításba […]