Állítás: Értelmetlen volt 1848-49-ben vállalni a szabadságharcot egy erősebb hatalommal szemben. Cáfolat: A szabadságharc kimenetele nagyban függött az európai viszonyok alakulásától, és azt nem lehetett a magyarokra kényszerített harc kirobbanásakor előre látni.  

Amíg egy megtámadott állam a siker reményével kezd bele egy védekező küzdelembe, addig nagy valószínűséggel vállalni fogja az ellenállást. Huszadik századi példákkal élve, 1938-ban a csehek azért nem álltak ellen, mert kihátráltak mögülük a szövetségeseik, és olyan nyomasztó volt a német fölény, hogy erről lemondtak. De például a következő évben a lengyelek az angol és […]

A végén a műsorvezető megkéri a nézőket, küldjék be, ha náluk van Putyin elveszett levele, amit a barguzini Petőfiről írt a magyaroknak. Egy egyórás TV műsor Drábik Jánossal, amit nem lehetne parodizálni, mert fokozhatatlan. Pszichológusoknak és paranoia-történészeknek páratlan kincsesbánya. Sajnos, úgy látszik, politikai szónokoknak is.  

Miért éppen Tisza István lett politikai gyilkosság áldozata a magyar vezetők közül? Az alábbiakban hosszabb részleteket közlünk a Kommentár 2011/5. számában megjelent tanulmányból.    

Elzúgtak a kampányok, de hatásuk itt marad velünk, és nyomot hagyhat a történeti köztudatban is. Előfordult ugyanis, hogy a politikai üzenetet hamis históriai érvek támasztották alá, olyan komoly fórumon és akkora nyilvánosság előtt, hogy az képes lehet tovább homályosítani a nemzeti emlékezetet. Ilyen volt Kövér László házelnöknek a 16. századi „európai bankárokat” és azok hazai, […]

1942. június 7-én fejeződött be a Midway-szigeteki tengeri ütközet, mely során az Egyesült Államok flottája döntő vereséget mért a japán hajóhadra. A Csendes-óceán közepén, Ázsia és Amerika között félúton – a midway szó éppen ezzel a jelentéssel bír – vívott csata fordulatot hozott a távol-keleti hadszíntéren, és védekező pozícióba kényszerítette az addig diadalmasan előrenyomuló Japánt.

Nemrég jelentette be a spanyol trónon közel 40 éven át székelő I. János Károly király, hogy lemond hatalmáról, s átadja az uralkodói jogokat fiának, Fülöp hercegnek. A hír nem volt meglepő, ugyanis a király az utóbbi időben sokat betegeskedett, ráadásul a család renoméját több botrány is megtépázta. A történelem folyamán számos uralkodó választotta önként, de […]

A németek kényszerítették ránk a zsidótörvényeket? Rosszul volt felszerelve a 2. hadsereg és nem is harcolt rendesen? Arányaiban Mohácshoz mérhető a 2. hadsereg vesztesége? Tényleg itt adták le a legtöbb feljelentést a Gestaponak? Tényleg utolsó csatlósok voltunk? Tényleg megtett mindent Horthy a háború befejezéséért? Németek kényszerítették ránk a deportálásokat? Németek nyomására léptünk be a háborúba? […]

Több politikai és gazdasági összeomlás, valamint az első világháború győztes hatalmainak nyomása kellett ahhoz, hogy megalakulhasson a független jegybank, amely meglepően modern szellemiségű intézmény volt, és sokáig ellen tudott állni a magyar állam nyomulásának.

Bár az oroszok és a törökök közötti, katonai fellépést kiváltó konfliktusok – névleg a Szentföldön élő keresztények jogai miatt – már fél évvel korábban elkezdődtek, a krími háború akkor vált igazi európai konfliktussá és a 19. század egyik legpusztítóbb háborújává, amikor 160 évvel ezelőtt, 1854. március 27-én és 28-án Franciaország és Nagy-Britannia is hadat üzent […]

A budapesti Lánchidat tízévi építkezés után Julius Jacob von Haynau és Karl von Geringer adta át 1849. november 20-án délben. Előbbi a szabadságharc leverője, a magyarországi császári hadsereg parancsnoka volt, utóbbi a magyarországi polgári ügyekért felelős császári biztos (akit a köznyelv Geringsternek, vagyis legcsekélyebbnek, Széchenyi István Silányinak gúnyolt). „Fényes generalitás”, vagyis sok tábornok „kíséretében” jelentek […]

Czeke András A Magyarok génállománya (sic!) című cikkében, Czeizel Endre genetikus egy könyvének megadott helyére (235. oldal, 3. bekezdés) hivatkozva magabiztosan kijelenti, hogy a mai magyar férfiaknak „73,3%-a már az őskőkorszakban a Kárpát-medencében élt férfiak utóda”. Czeizelnél ez az állítás így nem olvasható, a „Kárpát-medence” nem fordul elő (Ukrajnáról, Dél-Európáról, Ibér félszigetről és a Balkánról […]