Az MTA
Szociológiai Bizottság oktatásszociológiai albizottságának
munkakonferenciája a Magyar Tudományos Akadémia Kistermében 2008.
október 17-én, pénteken 9.00-14.00. Társrendező: a Magyar Szociológiai
Társaság Oktatásszociológiai Szakosztálya.

A műhelybeszélgetések négy témát járnak
körül:

Kutatási tematika és
életkor

Az életkor jelentősége
régóta jól ismert a szocializációban. A politikai szocializációnak is
több szakasza van, és ha csak a serdülőkort vesszük figyelembe, azon
belül is rendkívül nagyok a változások. A 13 évesek túlnyomó része még
nem érdeklődik a politika iránt, legföljebb alkalmilag, öt évvel később
pedig választópolgár lesz. Fontos kérdés tehát, hogy mikor milyen
tematikát kell választania a kutatói érdeklődésnek, és milyen
módszerekkel célszerű azokat megközelíteni.

Kutatási tematika és összehasonlítás térben és
időben

Mivel azonban a
szocializációt folyamatként fogjuk fel, bármennyire nem-lineárisnak és
változó ritmusúnak gondoljuk is, fontos lenne megtudnunk, hogy különböző
„szakaszai” hogyan kapcsolódnak egymáshoz, hogyan alakul át a
politikával kapcsolatos gondolkodás és attitűdrendszer. Lehet-e ehhez
longitudinális vizsgálatokat szervezni? Lehet-e különböző életkorú
csoportokra egymással összehasonlítható kutatási terveket készíteni?
Ehhez képest könnyebb kérdésnek látszik a politikai szocializáció
térbeli (regionális, nemzeti stb.) variánsainak összehasonlítása, de
valójában ez a kérdés is nyitott.

Módszertan 1: mintavételi és kérdezési nehézségek
tizenéveseknél

Tizenévesekből
mintát venni elsősorban azért nehéz, mert nincs rá pénz. Ezért szoktunk a
leggyakrabban iskolai mintát venni. Külön gond a szülői beleegyezés
megszerzése, ami a személyiségi jogok védelme miatt szükséges, de még
egy olyan pontot állít be a folyamatba, ahol torzulhat a mintavételi
terv. Az iskolai népesség reprezentációja is problematikus tehát.
További kérdés, hogy mennyire és milyen eljárással tudunk iskolai alapon
kohorsz-mintát venni?

Módszertan 2:
többgenerációs mintavétel lehetőségei

A „több generáció” leginkább két dolgot jelenthet:

a) legalább 4-5 évvel különböző életkorú fiatalokat és

b) a fiatalokat és szüleiket.
Mindkét esetben nehéz
az összehasonlítható mintavétel. Az a) esetben azért, mert az
alapsokaságok határfeltételei maguk is elég gyorsan változnak szép
hazánkban. Pl.: az iskolatípusok változása az utóbbi 15 évben. A b)
esetben meg azért nehéz, mert a szülő minta csak másodlagos, de
használható nagysággal és sajátosságokkal kell rendelkeznie, különben a
fiatal minta módosítására kényszerít bennünket.

Mindegyik témában hozzászólásra kértük fel mindazokat a
kutatókat, akik az utóbbi 20 évben politikai szocializáció témakörében
jelentős kutatást folytattak. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a
szocializáció tényezői közül a vitában különösen az iskola és a család
megjelenése várható. Mindezekről a kérdésekről a meghívott kutatók
bőséges tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy hasznos beszélgetést
folytassunk a politikai szocializáció empirikus kutatásának
fellendítésére.

Az érdeklődő szakmai
közönségnek szintén minden témánál módja lesz kérdéseket feltenni és
hozzászólni.

Csákó Mihály
C.Sc.
Az MTA Szoc. Biz. oktatásszoc. albiz.
elnöke

Nagy Péter Tibor 
D.Sc.
Az MSZT oktatásszociológiai szakosztályának
elnöke

A konferenciára mindenki
beléphet, a részvétel ingyenes.