Miért éppen Tisza István lett politikai gyilkosság áldozata a magyar vezetők közül? Az alábbiakban hosszabb részleteket közlünk a Kommentár 2011/5. számában megjelent tanulmányból.    

Elzúgtak a kampányok, de hatásuk itt marad velünk, és nyomot hagyhat a történeti köztudatban is. Előfordult ugyanis, hogy a politikai üzenetet hamis históriai érvek támasztották alá, olyan komoly fórumon és akkora nyilvánosság előtt, hogy az képes lehet tovább homályosítani a nemzeti emlékezetet. Ilyen volt Kövér László házelnöknek a 16. századi „európai bankárokat” és azok hazai, […]

A németek kényszerítették ránk a zsidótörvényeket? Rosszul volt felszerelve a 2. hadsereg és nem is harcolt rendesen? Arányaiban Mohácshoz mérhető a 2. hadsereg vesztesége? Tényleg itt adták le a legtöbb feljelentést a Gestaponak? Tényleg utolsó csatlósok voltunk? Tényleg megtett mindent Horthy a háború befejezéséért? Németek kényszerítették ránk a deportálásokat? Németek nyomására léptünk be a háborúba? […]

A budapesti Lánchidat tízévi építkezés után Julius Jacob von Haynau és Karl von Geringer adta át 1849. november 20-án délben. Előbbi a szabadságharc leverője, a magyarországi császári hadsereg parancsnoka volt, utóbbi a magyarországi polgári ügyekért felelős császári biztos (akit a köznyelv Geringsternek, vagyis legcsekélyebbnek, Széchenyi István Silányinak gúnyolt). „Fényes generalitás”, vagyis sok tábornok „kíséretében” jelentek […]

Czeke András A Magyarok génállománya (sic!) című cikkében, Czeizel Endre genetikus egy könyvének megadott helyére (235. oldal, 3. bekezdés) hivatkozva magabiztosan kijelenti, hogy a mai magyar férfiaknak „73,3%-a már az őskőkorszakban a Kárpát-medencében élt férfiak utóda”. Czeizelnél ez az állítás így nem olvasható, a „Kárpát-medence” nem fordul elő (Ukrajnáról, Dél-Európáról, Ibér félszigetről és a Balkánról […]

A kitűnő Rubicon folyóirat honlapján egy évfordulós írással emlékezik meg az ún. „Bethlen-Peyer paktumról”. Az írás – nyilván szándékolatlanul – számos ponton az 1990 előtti, szociáldemokrata- és Peyer-ellenes beállítást „örökölte meg”. Ez nemcsak e lap hibája, hasonló félrevezető állításokat máshol is lehetett és lehet olvasni. Nézzük ezeket a tipikus tévedéseket és hiányokat!

Történelmi legendákat nemcsak Magyarországon gyártanak. A Kennedy-gyilkosság évfordulója kapcsán a legendák keletkezésének és életerejének okait gondolta végig Hahner Péter*.

A utóbbi időben, Janics Kálmán halálának évfordulója kapcsán sokfelé lehetett olvasni egy 1945-ös szlovákiai magyarellenes tömeggyilkosságról, melyről egykor ő írt először. Valóban előfordulhatott ilyesmi? Ha igen, kik követhették el a gaztettet? Valóban magyarok voltak az áldozatok? Szabó József egy folyamatban lévő, kiterjedt alapkutatás részeredményeiről számol be a Tényleg!/? számára készült, a kérdést teljesen új megvilágításba […]

Itt meghallgathatja Szabó András, a Civil Rádió 117 perc című műsorában Lőrinc Lászlóval készített interjúját (.mp3 / 8,1 Mb).

Ötvenhét évvel előtt, 1956. november 12-én tűzte a napirendjére a magyar kérdést az ENSZ Közgyűlése. Valóban ez volt minden, amit a Nyugat a magyarokért akkor tehetett? Harold E. Stassennek volt jobb ötlete, de nem biztos, hogy sikerrel járt volna, ha mellé állnak a döntéshozók.

A tegnapi naptól kezdve olvasható Lőrinc László cikke a Tényleg! oldalán. Az írása a Szabadság téri Horthy-szobor (újra)avatása kapcsán íródott. Az ezzel kapcsolatban megszületett írások többségével ellentétben mindenképpen tárgyilagos, a múlt megértésére törekvő cikknek tekintem Lőrinc írását. Két okból azonban úgy éreztem, hogy klaviatúrát kell ragadnom a felmerült gondolataim leírása érdekében. Az egyik a táblázattal […]

Nem vitatva Horthy erényeit és Károlyi hibáit sem: miért jár szobordöntés a vesztes háborúért nem felelős háborúvégi botladozónak, és miért érdemel szobrot a vesztes háborúért felelős háborúvégi botladozó? Mikor ráadásul utóbbi hatása a mai határokra inkább mutatható ki, mint előbbié?