Egy júliusi szombat hajnalán indult el a buszunk a Déli pályaudvartól, a „Hétvége Krakkóban” út befizetőivel. Az utazás programja három város: Zakopane, Krakkó és Wieliczka köré szerveződött. Krakkói városnézésre egy délutánt szántunk, ezek alapján a „Hétvége Krakkóban” címet kissé erősnek éreztem, de úgy voltam vele, hogy üsse kő – nem ez a lényeg. A bicska […]

A Radio Q műsorának témája a Tényleg – beszélgetés Lőrinc Lászlóval, a honlap szerkesztőjével. A műsor itt érhető el. (.mp3 / 17 Mb)

„A bosnyák, aki dombra ment fel…” című írás II. részéből kiderül, miért hiszik egyesek, hogy a „piramisokat” hun-magyarok építették 34.000 éve. Bővebben…

Szarajevótól északnyugatra, mintegy 30 km távolságban fekszik Visoko, egy 17 ezer lelket számláló kisváros, melynek nevét 2005 áprilisában egy nagy visszhangot kiváltó felfedezés tette világszerte ismertté. Előbb a helyi, majd a nemzetközi sajtó számolt be címlapon arról, hogy Semir Osmanagič,  bosnyák származású, de az Egyesült Államokban élő üzletember, amatőr régész, önjelölt „piramiskutató” és nemkülönben az […]

Állítás: A szövetségi rendszerek léte és a felfokozott fegyverkezés együtt okozták a világháborút Cáfolat: Az állítás csak részben igaz, például a szövetségi rendszerek fékezően is hatottak korábbi konfliktusokban.  

Állítás: Értelmetlen volt 1848-49-ben vállalni a szabadságharcot egy erősebb hatalommal szemben. Cáfolat: A szabadságharc kimenetele nagyban függött az európai viszonyok alakulásától, és azt nem lehetett a magyarokra kényszerített harc kirobbanásakor előre látni.  

Amíg egy megtámadott állam a siker reményével kezd bele egy védekező küzdelembe, addig nagy valószínűséggel vállalni fogja az ellenállást. Huszadik századi példákkal élve, 1938-ban a csehek azért nem álltak ellen, mert kihátráltak mögülük a szövetségeseik, és olyan nyomasztó volt a német fölény, hogy erről lemondtak. De például a következő évben a lengyelek az angol és […]

A végén a műsorvezető megkéri a nézőket, küldjék be, ha náluk van Putyin elveszett levele, amit a barguzini Petőfiről írt a magyaroknak. Egy egyórás TV műsor Drábik Jánossal, amit nem lehetne parodizálni, mert fokozhatatlan. Pszichológusoknak és paranoia-történészeknek páratlan kincsesbánya. Sajnos, úgy látszik, politikai szónokoknak is.  

Miért éppen Tisza István lett politikai gyilkosság áldozata a magyar vezetők közül? Az alábbiakban hosszabb részleteket közlünk a Kommentár 2011/5. számában megjelent tanulmányból.    

Elzúgtak a kampányok, de hatásuk itt marad velünk, és nyomot hagyhat a történeti köztudatban is. Előfordult ugyanis, hogy a politikai üzenetet hamis históriai érvek támasztották alá, olyan komoly fórumon és akkora nyilvánosság előtt, hogy az képes lehet tovább homályosítani a nemzeti emlékezetet. Ilyen volt Kövér László házelnöknek a 16. századi „európai bankárokat” és azok hazai, […]

A németek kényszerítették ránk a zsidótörvényeket? Rosszul volt felszerelve a 2. hadsereg és nem is harcolt rendesen? Arányaiban Mohácshoz mérhető a 2. hadsereg vesztesége? Tényleg itt adták le a legtöbb feljelentést a Gestaponak? Tényleg utolsó csatlósok voltunk? Tényleg megtett mindent Horthy a háború befejezéséért? Németek kényszerítették ránk a deportálásokat? Németek nyomására léptünk be a háborúba? […]

A budapesti Lánchidat tízévi építkezés után Julius Jacob von Haynau és Karl von Geringer adta át 1849. november 20-án délben. Előbbi a szabadságharc leverője, a magyarországi császári hadsereg parancsnoka volt, utóbbi a magyarországi polgári ügyekért felelős császári biztos (akit a köznyelv Geringsternek, vagyis legcsekélyebbnek, Széchenyi István Silányinak gúnyolt). „Fényes generalitás”, vagyis sok tábornok „kíséretében” jelentek […]