Szarajevótól északnyugatra, mintegy 30 km távolságban fekszik Visoko, egy 17 ezer lelket számláló kisváros, melynek nevét 2005 áprilisában egy nagy visszhangot kiváltó felfedezés tette világszerte ismertté. Előbb a helyi, majd a nemzetközi sajtó számolt be címlapon arról, hogy Semir Osmanagič,  bosnyák származású, de az Egyesült Államokban élő üzletember, amatőr régész, önjelölt „piramiskutató” és nemkülönben az […]

Állítás: A szövetségi rendszerek léte és a felfokozott fegyverkezés együtt okozták a világháborút Cáfolat: Az állítás csak részben igaz, például a szövetségi rendszerek fékezően is hatottak korábbi konfliktusokban.  

Állítás: Értelmetlen volt 1848-49-ben vállalni a szabadságharcot egy erősebb hatalommal szemben. Cáfolat: A szabadságharc kimenetele nagyban függött az európai viszonyok alakulásától, és azt nem lehetett a magyarokra kényszerített harc kirobbanásakor előre látni.  

Amíg egy megtámadott állam a siker reményével kezd bele egy védekező küzdelembe, addig nagy valószínűséggel vállalni fogja az ellenállást. Huszadik századi példákkal élve, 1938-ban a csehek azért nem álltak ellen, mert kihátráltak mögülük a szövetségeseik, és olyan nyomasztó volt a német fölény, hogy erről lemondtak. De például a következő évben a lengyelek az angol és […]

A végén a műsorvezető megkéri a nézőket, küldjék be, ha náluk van Putyin elveszett levele, amit a barguzini Petőfiről írt a magyaroknak. Egy egyórás TV műsor Drábik Jánossal, amit nem lehetne parodizálni, mert fokozhatatlan. Pszichológusoknak és paranoia-történészeknek páratlan kincsesbánya. Sajnos, úgy látszik, politikai szónokoknak is.  

Miért éppen Tisza István lett politikai gyilkosság áldozata a magyar vezetők közül? Az alábbiakban hosszabb részleteket közlünk a Kommentár 2011/5. számában megjelent tanulmányból.    

Elzúgtak a kampányok, de hatásuk itt marad velünk, és nyomot hagyhat a történeti köztudatban is. Előfordult ugyanis, hogy a politikai üzenetet hamis históriai érvek támasztották alá, olyan komoly fórumon és akkora nyilvánosság előtt, hogy az képes lehet tovább homályosítani a nemzeti emlékezetet. Ilyen volt Kövér László házelnöknek a 16. századi „európai bankárokat” és azok hazai, […]

A németek kényszerítették ránk a zsidótörvényeket? Rosszul volt felszerelve a 2. hadsereg és nem is harcolt rendesen? Arányaiban Mohácshoz mérhető a 2. hadsereg vesztesége? Tényleg itt adták le a legtöbb feljelentést a Gestaponak? Tényleg utolsó csatlósok voltunk? Tényleg megtett mindent Horthy a háború befejezéséért? Németek kényszerítették ránk a deportálásokat? Németek nyomására léptünk be a háborúba? […]

A budapesti Lánchidat tízévi építkezés után Julius Jacob von Haynau és Karl von Geringer adta át 1849. november 20-án délben. Előbbi a szabadságharc leverője, a magyarországi császári hadsereg parancsnoka volt, utóbbi a magyarországi polgári ügyekért felelős császári biztos (akit a köznyelv Geringsternek, vagyis legcsekélyebbnek, Széchenyi István Silányinak gúnyolt). „Fényes generalitás”, vagyis sok tábornok „kíséretében” jelentek […]

Czeke András A Magyarok génállománya (sic!) című cikkében, Czeizel Endre genetikus egy könyvének megadott helyére (235. oldal, 3. bekezdés) hivatkozva magabiztosan kijelenti, hogy a mai magyar férfiaknak „73,3%-a már az őskőkorszakban a Kárpát-medencében élt férfiak utóda”. Czeizelnél ez az állítás így nem olvasható, a „Kárpát-medence” nem fordul elő (Ukrajnáról, Dél-Európáról, Ibér félszigetről és a Balkánról […]

A kitűnő Rubicon folyóirat honlapján egy évfordulós írással emlékezik meg az ún. „Bethlen-Peyer paktumról”. Az írás – nyilván szándékolatlanul – számos ponton az 1990 előtti, szociáldemokrata- és Peyer-ellenes beállítást „örökölte meg”. Ez nemcsak e lap hibája, hasonló félrevezető állításokat máshol is lehetett és lehet olvasni. Nézzük ezeket a tipikus tévedéseket és hiányokat!

Történelmi legendákat nemcsak Magyarországon gyártanak. A Kennedy-gyilkosság évfordulója kapcsán a legendák keletkezésének és életerejének okait gondolta végig Hahner Péter*.