Korábban csak a szélsőjobboldali portálok és véleményvezérek beszéltek nyíltan világméretű összeesküvésekről Magyarország ellen. Múlt héten viszont már maga Orbán Viktor állította: létezik egy Soros Györgyhöz köthető háttérhatalom, amelynek terveit Magyarország akadályozza, ezért különböző, az ellenzéknél is erősebb szervezetek pénzelésével igyekeznek meggyengíteni az országot. Lőrinc László történelemtanár már három évvel ezelőtt is azt nyilatkozta lapunknak: a […]

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a magyar közoktatás nem tölti be azon politikai szocializációs szerepét, amely egy demokráciában elvárható lenne. A Political Capital és a Friedrich Ebert Stiftung friss tanulmánya szerint ennek leginkább az a rendszerváltás után kialakult gyakorlat a fő oka, amely szerint az oktatásnak „politikamentesnek” kell lennie.

Repárszky Ildikó történelemtanár  

Képzeljük el Tinódi Lantos Sebestyént, amint a húrokba csapva ezt énekli: „Summáját írom egy híres várnak, de nem emlékszem már pontosan, hogy melyiknek, és hogy voltaképpen mi is történt vala ott, amit dallanom kéne.” Nagyjából így teszünk mi, mai kobzosok.  

A magyarországi tizenhárom nemzetiség egyike, a legnagyobb lélekszámú hazai kisebbség, 6-800 ezer ember. Ők a romák, akikről e számokhoz képest még mindig nem túl markánsan és árnyalt formában írnak a jelenleg használt tankönyvek – bár a helyzet javult a korábbi kiadásokhoz (vagyis a nagyjából semmihez) képest.  

A középkori népek fiainak és lányainak nem volt a mai értelemben vett vezetéknevük, a személyek beazonosításában legtöbbször a különféle jelzők segítettek. A számos társadalom közül minden bizonnyal a vikingek büszkélkedhettek a legkülönösebb ragadványnevekkel. Vajon miért volt olyan népszerű a viking korszakban, hogy az emberek különböző melléknevekkel ruházzák fel társaikat?

Kovács Tamás írásával ajánljuk az ArchívNet 2015. évi 6. számát olvasóink figyelmébe  

Annyi történelem lenne, ahány rendszer? – a szerző Miklósi László a Történelemtanárok Egyletének elnöke

A TTE elnökének írása a pedagógus etikai kódex elfogadásáról  

Példát mutat az egyik leggazdagabb magyar. (A TTE elnökének írása.)  

Nem a zsidótörvényeket támogató, nácibarát Hóman Bálintnak kellene szobrot állítani, hanem Lázár Andornak, aki szembeszállt az őrülettel. (A szerző a TTE alelnöke.)

70 éve, 1945. május 8-án véget ért Európában a második világháború. Oroszországban május 9-én emlékeznek erre. Magyarországnak ünnepelnie kell ezt a napot?