A magyarországi tizenhárom nemzetiség egyike, a legnagyobb lélekszámú hazai kisebbség, 6-800 ezer ember. Ők a romák, akikről e számokhoz képest még mindig nem túl markánsan és árnyalt formában írnak a jelenleg használt tankönyvek – bár a helyzet javult a korábbi kiadásokhoz (vagyis a nagyjából semmihez) képest.  

A középkori népek fiainak és lányainak nem volt a mai értelemben vett vezetéknevük, a személyek beazonosításában legtöbbször a különféle jelzők segítettek. A számos társadalom közül minden bizonnyal a vikingek büszkélkedhettek a legkülönösebb ragadványnevekkel. Vajon miért volt olyan népszerű a viking korszakban, hogy az emberek különböző melléknevekkel ruházzák fel társaikat?

Kovács Tamás írásával ajánljuk az ArchívNet 2015. évi 6. számát olvasóink figyelmébe  

Annyi történelem lenne, ahány rendszer? – a szerző Miklósi László a Történelemtanárok Egyletének elnöke

A TTE elnökének írása a pedagógus etikai kódex elfogadásáról  

Példát mutat az egyik leggazdagabb magyar. (A TTE elnökének írása.)  

Nem a zsidótörvényeket támogató, nácibarát Hóman Bálintnak kellene szobrot állítani, hanem Lázár Andornak, aki szembeszállt az őrülettel. (A szerző a TTE alelnöke.)

70 éve, 1945. május 8-án véget ért Európában a második világháború. Oroszországban május 9-én emlékeznek erre. Magyarországnak ünnepelnie kell ezt a napot?  

„A legjobb alkalmam volna rá most, megszerettetni magamat veletek az által, ha az egekig magasztalnálak benneteket … Hanem azt korán se várjátok, … mert akkor szemtelenül hazudnám. … ti nem vagytok remek emberek, vagy eddig legalább nem voltatok. Március 15-éig az egész Magyarország nagyon szolgalelkü, kutyaalázatosságu ország volt és ti ebben a virtusban közelebb álltatok […]

Vörös csillag, 1956 ellenforradalom, a Szovjetunió felszabadította Magyarországot a fasiszta megszállók alól. Időutazás. (Miklósi László írása) Túl mélyen aludtam, s közben rendszer-visszaváltozás volt? Hatalomra került a Magyar Kommunista Párt? Lebontották az ’56-os forradalom emlékműveit? Rehabilitálták Biszku Bélát is? Barátunk és szövetségesünk a Szovjetunió? (Vajon észrevette már a cenzúra és a III/3. e sorokat?) Tovább a […]

Előadásomban napjaink egy kínzó ellentmondására szeretném a figyelmet felhívni. Pontosabban arra, hogyan függ össze ez az ellentmondás a történelemtanítás dilemmáival. Röviden a következőről van szó. A nemzeti kultúrákon belül mindenütt a világon óriási törésvonalak jelentkeznek, másfelől viszont a nyilvános politikai diskurzusok és döntések legnagyobb része nemzetállami, illetve afölötti – európai uniós – keretek között történik […]

Budapest ostroma napról-napra,1945. január 1. – február 14. – naplókból, visszaemlékezésekből, vallomásokból, jelentésekből, rendeletekből, korabeli dokumentumokból vett szemelvényekből összeállítva. Bővebben…