Hanczár Gergely kissé szarkasztikus s egyben kritikai hangvételű írása az öncélú, nem ritkán ellenőrizetlen, pedagógiai és informatikai szempontból is kifogásolható iskolai multimédia-kultusz jelenségére hívja fel a figyelmet. (Forrás: OKI)

Az alig mögöttünk hagyott XX. század történelmi-politikai kanyarulatai gyanússá tették a közember előtt, ha túlságosan hangosan szónokolt a hatalom a jövőről – írta Trencsényi László a Népszabadságban.

Sokak számára ismeretlen, ám mégis hatalmas képanyag rejtőzik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Arcanum Kiadó által létrehozott Budapest gyűjtemény képadatbázisában, amelyet több felületről is elérhetünk.

Miskolcon egyazon iskola két közeli épületben két távoli világ gyermekeit oktatják. Fönntartanak egy fölsőbbrendű iskolát meg egy alsóbbrendűt – írta Révész Sándor a Népszabadságban.

Az a baj, hogy, nem látom azt a politikát, amelyik valóban a társadalom és a pedagógia szerves fejlődésére alapozott bátor koncepciókat felkarolna – szögezte le Baranyi Károly Kondor Katalinnal folytatott beszélgetésében a gondola.hu oldalon.

Ki hitte volna még néhány éve, hogy a magyar társadalom érdeklődésének homlokterébe kerülnek a vexillológia kérdései – teszi fel a kérdést Peragovics Ferenc.

A Magyarország holnap című vitasorozaton az oktatási rendszerünk összeomlásról szóltak az előadások, és a vasárnap Szólás szabadsága stúdiójának vendégei szerint sem rózsás a helyzet.

A sokat ígérő cím mögött megbújó sovány tartalom kevés örömet és sok ürömöt hozott – írta az oktatási refomprogramról Timár János az ÉS-ben.

A múzeumok becsukása, feladataik visszanyesegetése azonban nem olyasmi, mint a kórház- vagy az iskolabezárás – írta N. Kósa Judit a Népszabadságban.

Befogadó iskola vezetője, hajléktalan fiatalok segítője és önkéntesként gyógyító orvos kapták a Pannon Példakép Díjat – írta a FigyelőNet.

A nemzeti identitás megőrzésének és megújításának hosszú távú célja egyrészt a határon túli magyar oktatás intézményeinek fenntartása, integrálásuk a többségi, a magyar és az európai oktatási térbe – írta a HVG.

Az Ókor 2006. évi utolsó száma arra tesz kísérletet, hogy bemutassa: mivel foglalkoznak ma Magyarországon azokban a tudományos műhelyekben, amelyek az ókori Kelet civilizációit kutatják.