Valóban kegyeleti aktus, ha az egykori elítélteket most a felületes ítélkezésnek szolgáltatjuk ki? Történik mindez 2008-ban Budapesten, a Nagy Imre-per 50. évfordulóján, a nyilvánosság nevében – vélekedik Varga László az ÉS-ben.
Mohácsi Erzsébet pedagógus, szociálpedagógus, romológus, az egyik legaktívabb jogvédő szervezet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány elnöke élesen bírálja a szociális ellátó rendszer tervbe vett radikális megkurtítását, a segélyek feltételhez kötését. Kétli, hogy ezzel fel lehet számolni az egyes térségekben kialakult tömeges munkanélküliséget. (Pelle János interjúja a hvg.hu-n)
A Reneszánsz iWiW félúton van a komoly információforrás és egy a reneszánsz irányába tett informatikai gesztus között. Lehet belőle tanulni, de korántsem valósítja meg az ötletben rejlő lehetőségeket.
„A tervnek nincs olyan pontja, amely a szakmai minimumnak megfelelne.” – írja Kozák Gyula az Emlékpontok – XX. századi emléktár program tervezetéről az ÉS-ben.
„Akkor hol bukik meg a dolog? Mi az oka, hogy nincs a tanár segítségére egy »e«-pedellus, vagy más néven oktatásszervező? A válasz szerintem az egyetemek munkakultúrájában van.” (Jenei Zsolt, ÉS)
Ha tanár lennék, teljes szívemből felháborodnék a Népszabadság keddi, Kezdő újrakezdők című Pr-cikkén. Az írás igazságtalanul valótlan képet fest a hazai pedagógusok képességeiről és hozzáállásáról, miközben végig csak az állami apparátust képviselő, illetve igazoló személyeket szólaltatja meg. Ez lenne tehát a segítség. Elvileg. (Nagy Gergely Miklós, Hírextra)
Az első számok azt mutatják, a magyar oktatásnégy év alatt legyűrte a kétszintű érettségi intézményét. Tegnap legalábbis a magyarból érettségizők alig három százaléka vizsgázott emelt szinten, és a tavalyi adatok jelzik, hogy a „komoly tárgyak” sem javítják az arányt jelentősen. (N. Kósa Judit, Népszabadság)
Az, hogy az egyszázalékos felajánlási rendszer ma nem működik megfelelően, ugyanúgy állampolgári felelősségünk, ahogyan a költségvetés és az állam normális működése – vélekedik Várkonyi Iván a Népszabadságban.
Próbáljuk a megszokotthoz képest más perspektívából szemügyre venni azt a közeget, amelyben a tanárverésként elhíresült események megtörténtek – javasolja Ligeti György a Népszabadságban.
Az pekingi olimpia évében újra előtérbe került a tibeti kérdés. A nemzetközi rosszallás úgy tűnik lepattan az új nagyhatalomról. Ismerjük meg a hivatalos kínai álláspontot a tibeti történelemről.
A fizika szaktanteremben a csaptelep kivehető a helyéről. A gyerek nem kitépi, hanem lazán kiveszi. Nem tör föl a víz, miért is lenne víz egy fizikateremben? Az iskola így is közepes felszereltségűnek tűnik: másutt már rég eltűnt volna a csaptelep… – Achs Károly publicisztikája a Népszabadságban.