Állítás A keleti blokk országai minden kérdésben kizárólag Moszkva utasításait hajtották végre. Rövid cáfolat A közkeletű elképzeléssel szemben a szovjet érdekszféra országai nem pusztán Moszkva utasításainak végrehajtói voltak. Bár szuverenitásukat jelentősen korlátozta a Szovjetunió, a kül- és belpolitikában időről időre létezett olyan alkupozíció és önálló mozgástér, amelyet vezetőik eltérő mértékben ki is használtak. Magyarázat A hidegháború történetét […]
Állítás: Winston Churchill 1946. március 5-én, a Missouri állambeli Fultonban elmondott híres beszédében kijelentette: „A Balti-tengeri Stettintől az Adriai-tengeri Triesztig vasfüggöny ereszkedett le a kontinensre.” A történelemkönyvek többsége ettől a pillanattól számítja a fogalom nemzetközi karrierjét. Rövid magyarázat: bár a közvélekedés szerint a „vasfüggöny” kifejezés Churchill fultoni beszédében hangzott el először, a rendelkezésre álló források alapján nagy valószínűséggel Otto […]
Ha ma megkérdeznénk, ki robbantotta ki a hidegháborút, valószínűleg sokan rávágnák: a Szovjetunió. Mások szerint viszont az Egyesült Államok is jelentős szerepet játszott benne. A történészek éppen ezért már évtizedek óta vitatkoznak azon, hogy mikor kezdődött valójában a hidegháború, és ki viseli érte a nagyobb felelősséget.
Állítás A Reagan-féle csillagháborús terv (Strategic Defense Initiative – SDI) miatt omlott össze a Szovjetunió. Rövid cáfolat A Stratégiai Védelmi Kezdeményezés valóban komoly nyomást gyakorolt a szovjet vezetésre, és hozzájárult Mihail Gorbacsov külpolitikai fordulatához, de önmagában nem okozta a Szovjetunió összeomlását. A birodalom bukását elsősorban a hosszú távú gazdasági válság, a reformok következményei, a nemzetiségi […]
A Klubrádió Tűréshatár című műsorának vendége: Bárány Balázs a TTE alelnöke és Miklósi László, a TTE elnöke. Szlovák volt-e Kossuth Lajos? Mennyire volt illiberális a Masaryk-i Csehszlovákia? Mi a különbség a szlovák és magyar történelemszemlélet között? A közép-európai térségre jellemző a történelmi traumák öröklődése, és ezek tárgyalása általában nem része a tanterveknek. Többek között Szlovákiában és Magyarországon […]
Murány vára neve hallatán legtöbben romantikus históriákra és hősi ostromokra gondolnak – pedig a 17. században ez a Gömör vármegyei központ valójában egy kora újkori ipari központ volt. Várkonyi Gábor bemutatja, hogyan vált Murány és uradalma a térség egyik legjelentősebb energia- és nyersanyagtermelő egységévé, miközben új megvilágításba helyezi a magyar és szlovák történelmi emlékezet közös […]
Báthory Erzsébet neve évszázadok óta a „véres grófnő” legendájával forrt össze – de vajon mennyi igaz ebből a hátborzongató hírnévből? Lengyel Tünde a mítosz születését, történelmi torzulásait és a szlovák–magyar közvélemény gyökeresen eltérő értelmezéseit tárja fel, miközben megkérdőjelezi, hogy bűnös volt-e a történelem egyik leghírhedtebb asszonya – vagy csupán egy politikai játszma áldozata? Báthory Erzsébet úgy […]
Murány vára ma Szlovákiában található, de története szorosan összefonódik a magyar múlt dicsőséges és irodalmi szálakkal átszőtt fejezeteivel. A „Marssal társadalkodó Murányi Vénusz” című barokk eposz Gyöngyösi Istvántól nemcsak egy szerelmi történet a 17. század háborús viharaiban, hanem egy olyan epizód, amely a szlovák–magyar közös kulturális örökség részévé vált. Wesselényi Ferenc és Széchy Mária alakja, […]
Az az elképzelés, hogy a magyarok egyenesen Attila hun fejedelemtől származnak, sőt, az ősi sumér civilizációval is rokonságban állnak, sok magyar számára ismerősen csenghet. Bár a nyelvészeti kutatások egyértelműen a finnugor nyelvcsaládba helyezik a magyar nyelvet, és történelmi, valamint régészeti bizonyítékok sem támasztják alá a közvetlen hun-magyar folytonosságot, ez az eredetmagyarázat továbbra is követőkre talál egyes körökben. Népszerű […]