Murány vára neve hallatán legtöbben romantikus históriákra és hősi ostromokra gondolnak – pedig a 17. században ez a Gömör vármegyei központ valójában egy kora újkori ipari központ volt.  Várkonyi Gábor bemutatja, hogyan vált Murány és uradalma a térség egyik legjelentősebb energia- és nyersanyagtermelő egységévé, miközben új megvilágításba helyezi a magyar és szlovák történelmi emlékezet közös […]

Báthory Erzsébet neve évszázadok óta a „véres grófnő” legendájával forrt össze – de vajon mennyi igaz ebből a hátborzongató hírnévből? Lengyel Tünde a mítosz születését, történelmi torzulásait és a szlovák–magyar közvélemény gyökeresen eltérő értelmezéseit tárja fel, miközben megkérdőjelezi, hogy bűnös volt-e a történelem egyik leghírhedtebb asszonya – vagy csupán egy politikai játszma áldozata? Báthory Erzsébet úgy […]

Murány vára ma Szlovákiában található, de története szorosan összefonódik a magyar múlt dicsőséges és irodalmi szálakkal átszőtt fejezeteivel. A „Marssal társadalkodó Murányi Vénusz” című barokk eposz Gyöngyösi Istvántól nemcsak egy szerelmi történet a 17. század háborús viharaiban, hanem egy olyan epizód, amely a szlovák–magyar közös kulturális örökség részévé vált. Wesselényi Ferenc és Széchy Mária alakja, […]

Az az elképzelés, hogy a magyarok egyenesen Attila hun fejedelemtől származnak, sőt, az ősi sumér civilizációval is rokonságban állnak, sok magyar számára ismerősen csenghet. Bár a nyelvészeti kutatások egyértelműen a finnugor nyelvcsaládba helyezik a magyar nyelvet, és történelmi, valamint régészeti bizonyítékok sem támasztják alá a közvetlen hun-magyar folytonosságot, ez az eredetmagyarázat továbbra is követőkre talál egyes körökben. Népszerű […]

Jókai ambivalens viszonya a „tót népséghez”: egyik legellenszenvesebb alakját Štúrról mintázta, más szlovákokról szuperlatívuszokban beszélt.

Az órákat Szalay Zoltán, a Napunk vezető szerkesztője és Bárány Balázs, a Tényleg szerkesztője tartotta.

Buzdította-e 1956-ban a SZER a forradalmárokat? Megtudhatja Szilágyi Magdolna történelemtanár írásából. Itt olvasható

Állítás: A 19. században a szlovák-magyar szembenállás pártalapú volt. Cáfolat: A valóságban a közéleti szereplés és a politikussá válás útjai nagyon eltérőek voltak a magyar és a szlovák oldalon, hiszen a politizálás 1848 előtt a magyar nemesség monopóliuma volt. Bővebben Közös múlt: ismeretekkel a történelmi tévhitek eloszlatásáért – szlovák és magyar történelemtanárok munkájának támogatása nyomtatott […]

Állítás: A szlovák történelem nem nyúlik vissza régebbre 1993-nál, amikor létrejött Szlovákia. Cáfolat: A szlovákok történelme 1918 előtt egybe esik a Magyar Királyság történelmével, azt követően Csehszlovákia, illetve az önálló Szlovákia történelmével.

Állítás: Kossuth Lajos és Petőfi Sándor szlovák volt, mert szlovák anyanyelvű felmenőkkel rendelkeztek. Cáfolat: Ha a nemzeti hovatartozásra úgy tekintünk, amely nem genetikusan, hanem az oktatás és a kultúra csatornáin keresztül öröklődik, és ebből kifolyólag akár választható is, akkor Kossuth és Petőfi magyarsága megkérdőjelezhetetlen.

Állítás: Kubala László, a legendás spanyol futballista valójában szlovák-magyar volt. Cáfolat: Kubala saját magát leginkább világutazóként jellemezte.

Új sorozatunkban a Napunknkkal együttműködésben a szlovák-magyar közös múlttal kapcsolatos tévhitekkel, rossz berögződésekkel foglalkozunk. Az alábbi írás e közös munka termése. Állítás: A három magyarországi szlovák nyelvű gimnázium és a Matica Slovenska kulturális egyesület 1874-1875-ös bezárása illetve betiltás a magyar politikai elit régóta érlelt akciója volt. Cáfolat: A valóságban a bezárásokat három kitartóan lobbizó ember összehangolt akciója […]