Ha az emberi jogok tanításáról beszélünk, akkor az 1789. augusztus 26-án a francia Alkotmányozó Nemzetgyűlés által elfogadott Emberi és polgári jogok nyilatkozata (Déclaration des droits de l’homme et du citoyen, továbbiakban: EPJNY) – ami az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának történelmi elődje az a dokumentum, ami jó alapot szolgáltathat a tanórán több alapvető emberi jogi […]
Mottó: „Képes mások érvelésének összefoglalására, értékelésére és figyelembe vételére, meghatározott álláspontok cáfolására, véleménykülönbségek tisztázására, valamint a saját álláspont gazdagítására.” (Történelem kerettanterv, 2012.) A történelem kerettantervben a Rendszerváltozás témaköréhez kapcsolódó nevelési-fejlesztési célok között található a fenti mondat, amelyet metodikai cikkem mottójául választottam. A történelemoktatás kiemelten fontos célja a szövegértés, a kritikai gondolkodás és a vitakultúra fejlesztése, a […]
A történelemtanárok rendelkezésére álló idővonal-eszköztár újabb hasznos darabbal bővült a Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (Történeti Levéltár), a Történelemtanárok Egylete (TTE) és a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) jóvoltából. A korszak iskolai feldolgozásához értékes segítség érkezett, akár illusztrációt keresünk előadáshoz, tanórához, akár projekt- vagy órai feladatot kívánunk adni a „Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki […]
Egyre több szerző és egyre több oktatást segítő honlap foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy – a korábbiakhoz képest – mérhetetlenül sok információ ér el mindannyiunkat. Különböző csatornákon keresztül zúdulnak ránk az üzenetek, amelyekről sokszor nehéz eldönteni, hogy tények-e vagy vélemények, hogy megtévesztő, befolyásoló vagy szórakoztató céllal indították-e útra azokat szerzőik. Ennek ellenére a magyar iskolákban […]
2019-ben harminc éves lett a rendszerváltás. Sokaknak még személyes életélmény, másoknak viszont már történelem. Ugyanolyan réginek tűnő esemény, mint a kiegyezés vagy a második világháború. Hogy lehet, és miként érdemes megközelíteni ezt a témát az iskolában? Hogyan lehet megélhetővé tenni a diákok számára e történelmi fordulat lényegét? Miként lehet megsejtetni, hogy ami a tankönyvekben egy […]
Minden történelemtanár szembesül azzal, hogy a tanulók elfelejtik a korábban tanultakat. Ez részben természetes, vannak azonban olyan dolgok, amelyeket mindig és mindenkinek tudnia kellene, hasonlóan ahhoz, ahogy matematikaórán a szorzótáblát. Szükségesek a továbbhaladáshoz, vagy egyszerűen illik emlékezni rájuk. A kerettanterv is föltételezi és felsorolja azokat az előzetes ismereteket, amelyekre az adott új téma épül.
A történelem egyik fő kérdése, tudományként és iskolai tantárgyként is az, hogy kivel, hol, mikor, mi történt a múltban. Ugyanilyen fontos alapkérdés azonban az is, hogy miért (milyen okból vagy milyen céllal) és hogyan (milyen körülmények között, milyen változássorozat részeként) történt mindaz, ami történt. Az első kérdésre adható válaszok többnyire jól azonosítható tények, és a […]
Ötletek a prezentáció történelemórai felhasználásához. Cikkem témája a prezentáció módszertana. Mi az, ami megfontolásra érdemes, mielőtt összeállítunk egy bemutatót? Mire ügyeljünk, mielőtt ilyen jellegű feladatot adunk egy-egy vállalkozó szellemű diákunknak? Ha valamely tananyagunkhoz prezentációt keresünk, akkor meglehetősen sok kész művet találunk. Ezeket ugyanúgy használhatjuk, mint bármely más, interneten talált kincset. Vessük alá szakmai kritikának, módosítsuk, […]
Prezentáció a történelemórán. A digitális kultúra elterjedésével és a számítógépezési szokások változásával egyre nagyobb az igény (és a nyomás) arra, hogy a modern technológiát a történelemórákon is alkalmazzuk. A számítógépet nagyon sokoldalúan használhatjuk fel filmek, filmrészletek levetítésétől kezdve az online játékokig (pl. Honfoglaló). Diákjaink számítógépek, okostelefonok, okostelevíziók mellett élnek, mi, tanárok pedig gyakran csak „bevándorlók” […]