Több kisebb jogszabályi változás lép életbe a 2011/2012-es tanévben: megszűnik a pedagógusoknál a kéthavi tanítási időkeretre vonatkozó rendelkezés, a óvodai nevelési és iskolai tanév rendjében meg kell határozni a nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos megemlékezés időpontját, és emelkedik az alapfokú művészetoktatási intézményekben fizetendő térítési díj felső határa. (Forrás: MTI via Eduline)

„A nemzet múltjának tudatosítása” a célja annak a pedagógiai segédanyagnak, amelyet iskoláknak állítottak össze a Trianon-emléknapokra. Lehetett volna tovább harcolni jobb feltételekért? Mindent a bolsevikok rontottak el? Mi köze volt az Osztrák-Magyar Monarchiának a magyar történelem egyik legtöbbet emlegetett eseményéhez? Mit gondol Trianonról az állam? (Forrás: [origo])

… mindinkább teret kap, sőt, önálló kutatási iránnyá fejlődött a szóbeliségben élő, interjúkban, beszélgetésekben, visszaemlékezésekben elérhető emlékezet feltárása (oral history), illetve a történelem személyes vonatkozásaihoz (pl. tárgyi emlékeihez) kapcsolódó történeti kutatás. Kérdés, ez a szemléleti és módszertani váltás mennyiben, hogyan jelenhet meg az iskolai oktatásban. (Bánki István)

Miért február 25-én van az emléknap? Hogyan jelenik meg a történelemkönyvekben, a történelemórán a kommunista diktatúrák időszaka? Mennyit tudnak erről a fiatalok. Szóba kerül a szakközépiskola történelemérettségi sorsa is. Az Este vendége Miklósi László a Történelemtanárok Egyletének elnöke. Műsorvezető: Szöllősi Györgyi.

A Történelemtanárok (20.) Országos Konferenciájának („Őseinket felhozád…” – Magyar őstörténet ) és a Történelemtanárok Egylete Közgyűlésének ajánlásai a magyar őstörténet objektív tanításával, a történelemtanár-képzéssel, az emléknapokkal, határon túli osztálykirándulásokkal és a tankönyvvé minősítéssel kapcsolatban.

A Történelemtanárok Egylete ebben a tanévben folytatja a Történelemtanítás a gyakorlatban című módszertani cikksorozatát. Ezért felhívást tesz közzé metodikai cikkek, illetve óravázlatok beküldésére 2010 október 15-iki határidővel.

Nincs kötelező szabályozás a trianoni emléknap iskolai megemlékezéséről. Az fn.hu utánajárt, hogyan emlékeznek az oktatási intézményekben Trianonra pénteken. Megkérdezték Miklósi Lászlót, a TTE elnökét is.

Az első világháborúban vesztes országok többsége ma már alig gyászolja az akkortájt elcsatolt területeket – leginkább azért, mert nincsenek a határaikon túl sok százezres vagy milliós nemzetrészek. (Forrás: HVG)

Mit tudnak nemzeti ünnepeinkről, a gyásznapokról és az emléknapokról a fiatalok? Ezt szerette volna körbejárni Tóth Istvánné, a Kaposvári Egyetem adjunktusa. A több mint ezer, 8-15 éves diáktól kapott válasz alapján az eredmény lesújtó. (Forrás: Múlt-kor)

Mivel magyarázható, hogy Magyarország, ahol a Hitler által megszállt, illetve befolyása alá vont országok közül utolsónak került sor a zsidók tömeges deportálására, és ipar-szerű elpusztítására, végül nem úszhatta meg újkori történelme legnagyobb, koncentrált tragédiáját? (Pelle János publicisztikája a hvg.hu-n)

Február 25-én az előírások szerint a kommunista diktatúra áldozataira emlékeztek minden magyar iskolában. Vannak-e bejáratott útjai és egyértelmű értelmezései a tíz éve bevezetett emléknapnak? – kérdezi Viczián Zsófia a Komment.hu-n.

Itt az iskolai ünnepélyek szezonja. Néhány hete a kommunizmus áldozataira emlékeztek a tanintézményekben, most nyakunkon március 15-e, hamarosan itt van a holokauszt áldozatainak emléknapja is. Mire tanítjuk a diákokat ezekkel az ünnepekkel? – teszi fel a kérdést Viczián Zsófia a komment.hu-n.