A
középkor egyik legnépszerűbb szentjét élete, és nem halála miatt avattak
szentté. A 4. században Szombathely környékén született Mártont
jólelkűsége, felebaráti szeretete, betegek és szegények iránti részvéte,
egyszerű életmódja miatt a katonák, koldusok és számos mesterség
védőszentjeként is tisztelték. November 11-i napja a néphagyományban a
jobbágytartozás lerovásának ideje, melyet kiadós liba-lakomákkal és
munkatilalommal ünnepeltek. (Forrás: Múlt-kor)

Szent Márton 316-317 körül pogány római családban született a
pannoniai Sabariában (a mai Szombathelyen). 15 éves korában a római
hadseregbe sorozták. Katonaéveiben vitézsége mellett kitűnt
jólelkűségével, felebaráti szeretetével, a betegek és a szegények iránti
részvétével, egyszerű életmódjával. A legenda szerint Galliában,
Ambianum (ma: Amiens) város kapujánál télen egy didergő koldusnak adta
köpenye felét. 18 éves korában megkeresztelkedett, 20 éves korában
megvált a hadseregtől. A Genovai-öbölben, Gallinaria szigetén
remetéskedett. Később Poitiersbe ment, ahol a Ligugé kolostort
alapította 360-ban. (Ez volt az első szerzetesi közösség
Galliában.)

371-ben vagy 372-ben a nép és a papság
tours-i püspökké választotta. Márton püspökként is szigorú szerzetesi
életet élt. Erős, önálló jellem volt, nemes egyszerűséggel és
emberszeretettel, igazságérzettel és kitűnő népies szónoki képességgel
megáldva. Minden évben sorra látogatta a vidék egyházközösségeit,
gyalog, szamárháton vagy dereglyén. Újszerű kezdeményezésével a
felkeresett tanyákat és falvakat kezdetleges egyházközségi hálózatba
szervezte. Egyik vidéki egyházkerületében, Candes-ben a 397-es évben
megbetegedett és ott halt meg. Halálának napját a hagyomány november
8-ára, a temetését november 11-re teszi. Tours-i sírja híres
zarándokhely lett.

Márton napja a gazdasági év
zárása, és ekkor jártak le a munkaszerződések is. A mesterek vacsorát
adtak a legényeiknek, a gazdák a pásztorokat vendégelték meg. A
néphagyomány szerint a boltokban ezen a napon gyújtják meg a gyertyát.
Az adventi idő előtti utolsó ünnepi étkezés a Márton-napi lúd evése
volt. Az állat mellcsontjából a tél időjárására következtettek. A
lakomán megkóstolják az új bort, mivel ennek Márton a „bírája”. Ezen a
napon sütik a „marcipánt” is. Aki Magyarországon Márton éjszakáján
álmodik, boldog lesz.