A nyári
napforduló kapcsán több érdekesség is napvilágot látott a nyugati
sajtóban a titkozatos kőkörről. Ezek közül választottunk ki két magyar
cikket a National Geographic és a Múlt-kor hasábjairól.

[+] Megoldódott
Stonehenge egyik rejtélye

Amióta felfedezték az angliai Stonehenge-ben az ősi
kultikus emlékeket, azóta foglalkoztatja a tudósokat, hogy honnan
származnak az első kősziklák, amelyek a fantasztikus együttest alkotják.
Most szakértők azt állítják, megtalálták a
lelőhelyet.

A tudósok és az
ezoterikával foglalkozók egyaránt évtizedek óta próbálják megfejteni
Stonehenge rejtélyeit. Az ősi kőemlékek lenyűgözik a látogatókat, a
laikusokat és a szakértőket egyaránt. Már a kőépítmények előtt is
létesülhetett valamiféle kultuszhely a mai Angliában, a salisbury-i
síkságon lévő Stonehenge-ben: erre bizonyos lyukak, az Aubrey-lyukak
emlékeztetnek, amelyek esetleg fából készült, több mint ötezer éves
építőelemekre, cölöpökre utalhatnak. (A lyukakat a XVII. században egy
Aubrey nevű antikvárius fedezte fel.) Most viszont nagy valószínűséggel
felfedezték azt a lelőhelyet, kőfejtőt, illetve bányát, ahonnan a
világhírű Stonehenge legrégebbi, 4500 éves kövei származnak (A kövek
tehát ötszáz évvel a cölöpök után kerültek ide). A frissen feltárt
walesi kőfejtőben alig egy hektárnyi területen a kutatók számos nyomot
találtak, amelyek az újkőkorba vezetnek
vissza.

Idén
21 ezren ünnepelték Stonehenge-nél a nyári napfordulót, noha brit
kutatók újabb elmélete szerint a kőkori építményt az év legrövidebb
napján – azaz a téli napfordulókor – használták rituális
célokra. 

Az angol
régészek az érdekesnek tűnő kijelentésre egy 2500 évvel ezelőtt
megsütött disznó maradványainak tanulmányozásakor jutottak, mely
szerintük minimum arra szolgáltat bizonyítékot, hogy már akkor is
valamiféle ünnepléssel vagy rituáléval ülték meg az év meghatározott
fordulópontjait. Mivel a csontokra a nagyjából i.e. 3100-ból származó
Durrington Walls-nál bukkantak, a kutatók úgy gondolják, hogy a hasonló
korú Stonehenge is egy olyan rituális építmény-hálózat része lehetett,
melyek szinte teljesen átszövik a Salisbury síkságot.