Deák Ágnes előadásának előzetese. A 19. század mind Magyarország, mind pedig az egész Habsburg Monarchia történetében a fejlett Nyugat-Európához való felzárkózás kísérlete a liberális, konzervatív és nemzeti eszmék jegyében. A Monarchia történetének kutatói számára az egyik alapkérdés az, hogy mikor dőlt el ennek a felzárkózási kísérletnek a kudarca: Metternich időszakában? Az 1848/49-es forradalmakra adott neoabszolutista […]
II. Erzsébet halála kapcsán Kopcsik István, a TTE Bizottmányának tagja ez alkalommal is a brit uralkodókról beszél Bódy Gergő műsorában. Miképp lett Angliából nagyhatalom? Kik a modernkori rabszolgaság kezdeményezői? Ki hozta létre Nagy Britanniát? Mikor alakul ki, hogy a király a birodalom összetartozásának jelképe? Hallgassa meg!
Révész Tamás előadásának előzetese. Az előadás az első világháborút követő időszak magyar hadseregével kapcsolatos mítoszokkal foglalkozik. Megpróbálja megválaszolni a kérdést, hogy mennyire fegyelmezetten vagy fegyelmezetlenül tértek vissza a magyar csapatok a frontvonalról. Új források segítségével próbálja megvilágítani, hogy miként zajlott a hadsereg leszerelése és milyen módszerekkel próbált a Károlyi-kormány egy új haderőt létrehozni. Az előadás […]
Dupcsik Csaba előadásának előzetese A történelmi folyamatosság és változás játékai: az utolsó negyed évezredben Magyarországon az oroszokkal kapcsolatban a russzoszkepticizmusnak nevezett (magyarázat az előadásban) hozzáállás dominált. Kivételt ez alól csak a 20. századi szélsőbal (a kommunisták) és a mai jobboldal oroszbarátsága jelent – érdekes fordulat, bár mindkét esetben közös a kiindulópont: a Nyugat és a […]
A Nemzeti alaptanterv az államtitkár szerint hazafias, gyerekközpontú és 21. századi, abban jelentősen csökkentették a tanulói terheket. A gyakorló tanárok nem ezt látják. „Ha a tananyag valóban sok és elsajátítására a Kormány bevallása szerint is több időt kell hagyni, akkor miért nem inkább a tananyag mennyiségét csökkenti a Kormány, megkönnyítve ezzel a túlhajszolt diákok és […]
Az Európa Tanács Budapesti Európai Ifjúsági Központ és az EJHA – Emberi Jogi Nevelők Hálózata közös képzési felhívása fiatalok, gyerekek közösségével foglalkozó szakemberek számára. Mit tehetünk a kirekesztés ellen? Diszkrimináció vagy előítélet? Gyereket dolgoztatni bűn? Mi a helyes kifejezés: segítséget igénylők vagy fogyatékossággal élők? Először a kötelesség, utána a jogok? Mit tehetek az emberi jogok […]
II. Erzsébet halála kapcsán Kopcsik István, a TTE Bizottmányának tagja a brit uralkodókról beszél Bódy Gergő műsorában. Miért lett az angol arisztokrácia nyelve a francia? Ki volt két király felesége? Hallgassa meg!
2022. szeptember 17-én tartotta Sokatmondó filmvászon címmel a III. Klassz Pedagógiai Konferenciát a Magyar Filmarchívum és a Történelemtanárok Egylete a Francia Intézetben. (Fotók: NFI – Filmarchívum, Czirják Pál)
A Fülöp Márton Alapítvány által meghirdetett verseny témája a magyar labdarúgás története az 1930-as, az 1950-es, valamint az 1980-as években. A szervezők rendelkezésre bocsátják a jelentkezők részére a megkívánt felkészültség eléréséhez szükséges források listáját. A vetélkedőre olyan magyarországi középiskolás tanulók jelentkezhetnek, akik 2022.09.1-jén érvényes jogviszonnyal rendelkeztek bármely magyar középiskolában, vagy gimnáziumban, közülük is a 9. […]
A Történelemtanárok Egylete számára 249.900 Ft-ot ajánlottak fel a polgárok a 2021. évi személyi jövedelemadójukból. Mindenkinek köszönjük, aki ezzel segítette a TTE-t. Az összeg felhasználását – szokás szerint hozzuk majd nyilvánosságra. Az adományok elengedhetetlenek számunkra működésünkhöz, honlapjaink működtetéséhez, szakmai rendezvényeink megtartásához. Ha teheti, segítse Ön is munkánkat!
A magyar és a szlovák történelemszemlélet számos ponton nehezen összeegyeztethető, de ez még nem ok arra, hogy ne ismerjük meg a másik fél szempontjait is. Ez lehet az első lépés amagyarok és szlovákok közötti megértés elmélyítése felé.Erre a gondolatra alapozta új projektjét a Napunk.sk szlovákiai magyar hírportál és a Denník N szlovák napilap. A két […]
A címben feltett kérdésre a legrövidebb válasz az, hogy igen, beszélhetünk abszolutizmusról és az abszolutizmus koráról – nagyjából 1650 és 1789 között. Azt azonban fontos rögtön hozzáfűzni, hogy a „korlátlan királyi hatalom” nem jelentett zsarnokságot, önkényuralmat, diktatúrát – bárhogy nevezzük –, sem annak ókori, sem modern, 19–20. századi értelmében. Konkrétabban: az újkori abszolutizmusban az uralkodó […]