A környezettörténelem új tudományágként eljutott abba a szakaszba, amikor művelői egyre több helyen intézményi keretek között folytathatják munkájukat. Az interdiszciplináris tudomány egyik hazai képviselőjét, Rácz Lajost arról kérdezte az mta.hu, hogy mi is pontosan a környezettörténelem és kik azok a környezettörténészek. (Forrás: MTA via Múlt-kor)

Az „Egyezzünk ki a múlttal” kiadvány alábbi összevont tartalomjegyzékében egyfelől szerepelnek a nyomtatásban megjelent könyv fejezetei (pdf-ben), másfelől azokat a cikkeket, amelyek a terjedelmi korlátok miatt csak rövidítve jelenhettek meg, itt a teljes szövegű online változatban olvashatják. A Függelékben kaptak helyet: a kötetben meg nem jelent kiegészítések, hozzászólások; válogatás a műhelybeszélgetések és a kiadvány sajtóvisszhangjából; […]

A történelem reális megközelítése – akár a megrögzött illúziókkal való leszámolás árán is – régi törekvés, most éppen csak aktuálisabb, mint bármikor.

„A magyar szellemi életnek, így a történelemtanításnak is színvonalasan kell tudnia képviselni a magyar nemzeti érdekeket. A megegyezés szándékának kell mindent áthatnia, de ez nem jelentheti a korábbi, önfeladó politika folytatását.” – Salamon Konrád vitaindítója.

„… hogyan foglalkoztunk tankönyvünkben Trianonnal a projekt egészének témája, tehát a „mítoszkezelés” szemszögéből.” – Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó tankönyvszerzők a mítoszkezelésről.

„Megpróbálom az összes, a demokratikus opción belül még értelmezhető álláspontot empátiával fogadni. Diákjaim kérdéseire, még ha naivnak, irreálisnak tűnnek is, a maximális komolysággal és a tőlem telhető szakszerűséggel válaszolok.” – Peragovics Ferenc vitaindítója: elvi és szemléleti megfontolások; gyakorlati munka az órán.

Lőrinc László beszélgetése Zeidler Miklóssal a trianoni békekötéshez vezető útról. Az interjú szövegét gondozta: dr. Fazekas Csaba.

Fazekas Csaba összefoglalója a Trianon történelmi megközelítésével és tanításával kapcsolatos vitáról.

A Történelemtanárok Egylete 2010-ben szakmai műhelyt indított. A munkában a történelemszemlélet formálásában szerepet játszó egyes szakmák meghívott képviselői vesttek részt, akik a magyar történeti közgondolkodás fontos problémáit vitatták meg.

„Az 1930-as évek közepére Magyarország számára egyértelművé vált, hogy támogatást – nem feltétlent és nem teljeset – céljai eléréséhez a hitleri Németországtól kaphat, attól az országtól, amely nyíltan és határozottan állást foglalt a versailles-i békerendszer megváltoztatásáért.” (Szakály Sándor vitaindítója)

„Olyan kérdésekkel fogok foglalkozni – ez a tizenhárom kérdés mind olyan –, amely kifejezetten morális jellegű, és azt is gondolom, ezt persze önök vitathatják, hogy a történetírásnak igenis foglalkoznia kell ezekkel a morális kérdésekkel. Különösen sokat kell foglalkoznia az iskolai oktatás terén.” (Ungváry Krisztián)

„Az iskolai történelemoktatás egyik feladata segíteni abban, hogy a tanulók az egyéni élményeket, egyedi történeteket be tudják illeszteni a múltról alkotott összetett képbe.” (Pihurik Judit)