A hétvégén Kassán ismeretlenek festékkel öntötték le Esterházy János mellszobrát, és nagyon is elképzelhető, hogy nem ez volt az utolsó ilyen jellegű támadás. A szobrot egy magántulajdonban lévő épület belső udvarán helyezték el, így simán el lehet képzelni, mit tettek volna a szoborral akkor, ha mondjuk szabadtéren állítják fel. (Nagy András, Új Szó)

Ha kissé rámenősebb lennék, akkor az alábbiakban bemutatandó eszközt úgy próbálnám reklámozni, hogy ezzel gyerekjáték elsajátítani az anyagot, mindenki szívesen használja, egyszerű elkészíteni, bármely tanórán, bármikor bevethető, növeli a gyerekek önbizalmát, erősíti az összetartozást… (Fodor Hilda)

Jezsuita iskoladrámák színpadképei, látványtervei, barokk rajzok, metszetek és színpadterv-gyűjtemény is látható szombattól a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumában a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében rendezett kiállításon.

A Történelemtanárok Egylete üdvözli a kormányzat döntését, hogy a történelem kötelező érettségi tárgy marad a szakközépiskolákban – közölte Miklósi László, a szervezet elnöke pénteken az MTI-vel.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint a tankötelezettséget 16 éves korig kellene fenntartani. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke is a 16 éves korhatár mellett érvelt a PISA 2009 címmel tartott csütörtöki budapesti konferencián, amelyen Pokorni Zoltán (Fidesz) , az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának tagja is felszólalt. (Forrás: Eduline)

Barátságunk mintha már a génjeinkbe ivódott volna, mindig a legnehezebb időkben mutatta meg erejét. Egészen rendkívüli – főleg itt, Európa közepén – hogy a lengyel és magyar népnek soha nem voltak konfliktusai, a magyaroknak kivételes helyük van a lengyel szívekben – a Figyelőnet Roman Kowalskit, a Lengyel Köztársaság budapesti kérdezte. (Bihari Dániel, fn.hu)

A 2011. május-júniusi szóbeli történelem érettségi vizsgáknak az Oktatási Hivatal által közreadott tematikái.

A közismert, Garibaldiról szóló nóta szövege sugallja, milyen mélyen élt a magyar köztudatban a magyar és az olasz függetlenségi mozgalmak szellemi rokonsága, sorsközössége. A Magyar Országos Levéltár az egységes olasz állam megalakulásának 150. évfordulójához kapcsolódva egy ritka kincsről ad számot: egy Giuseppe Garibaldi vérével átitatott szövetdarabról… (Arany Krisztina, Magyar Országos Levéltár)

Görgey Artúr 1848-49-es szerepének értékelésében természetesen ma is találunk markánsan eltérő álláspontokat a történészek körében, azonban abban konszenzus mutatkozik, hogy az „árulás” vádja alaptalan és méltánytalan. Egy olvasónk mégis talált olyan jelenleg is forgalomban levő tankönyvet, ami egyértelműen az áruló-mítoszt erősíti. Olvasónk levelét és a kiadó javítást ígérő válaszát is közöljük.

Váratlanul érte a tüntetőket, hogy a hatóságok erőszakot alkalmaztak ellenük 1986. március 15-én, mivel egy évvel korábban a rendőrség még némán figyelte független sétájukat. A lánchídi csata újra rátapintott az ellenzék és a rendszer kibékíthetetlen ellentétére. (Forrás: Múlt-kor)

A történelemtanárok szerint jobban megértik a tanulók 1848. március 15. lényegét, ha például játékkal, modellezéssel személyesen próbálják átélni az eseményeket. (a Krónika összeállításában megszólal Miklósi László, a TTE elnöke is)

„… Csupán ártalmatlan bolondériákról van szó? Vagy ellenkezőleg: veszélyesek az álmítoszok? S mit tehet a tanár az efféle nézetek hirdetőivel szemben? Ezekre a kérdésekre is keresik a választ az Egyezzünk ki a múlttal! című kötet szerzői, különféle szemléletű, értékrendű történészek, pedagógusok, társadalomtudósok, egyházi személyek.” Herskovits Eszter a 168 Órában Lőrinc Lászlót, a TTE Bizottmányának tagját […]