A nemzeti ünnepeknek kettős természetük van. Egyszerre fűzik az ünneplőket a múlthoz és a jelenhez. A közös történelem kitüntetett eseményeinek rendszeres felidézése erősíti az államhoz, illetve a nemzethez való tartozás érzését. Ezek az ünnepek ugyanakkor a mának szóló üzeneteket is közvetítenek az emberek felé. (Gönczöl Enikő)

Számos kételyei vannak a Történelemtanárok Egyletének az új alkotmány preambulumával (mától Nemzeti Hitvallással) kapcsolatosan. Az Alapvetésben több olyan történelem értelmezés is megfogalmazódik, amely vitatható. Kérdés, hogy a szövegben olvasható megállapításokat kötelezően kell-e majd a történelemtanításban is érvényesíteni. A Klubrádió április 19-én Fazekas Csabát, a TTE alelnökét kérdezte.

1330. április 17-én Záh nemzetségbeli Felicián sikertelen merényletet követett el a király és családja ellen Visegrádon, valószínűleg a váraljai, Duna-parti királyi palotában. A merénylő kardjával a királyt csak megsebesíteni tudta, ám Erzsébet királynénak négy ujját levágta, míg Lajos és András hercegeket nem érte komolyabb sérülés. A király kíséretének tagjai a helyszínen végeztek a merénylővel, akinek […]

Megdöbbenésünkre a sajtóból értesültünk arról, hogy a Közoktatási törvény koncepciójának kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztériumban felmerült az alapítványi szféra finanszírozásának megszüntetése. Az AME magát a gondolatot is abszurdnak, értelmetlennek, átgondolatlannak tartja, és követeljük annak azonnali visszavonását.

Eleinte vonakodtak, később már élvezetüket lelték a civilek meggyilkolásában egyes német katonák, akik egymás között jóval többet diskuráltak szexuális élményeikről, mint saját félelmeikről, s az is feltűnő, hogy a holokauszt mennyire ritkán köszön vissza a lehallgatott párbeszédek legépelt változataiban – derül ki egy új, a katonák személyes érzelmeit tárgyaló könyvből. (Forrás: Múlt-kor)

A Történelemtanárok Egyletének Bizottmánya a hétfőn az Országgyűlés által megszavazandó új alkotmánnyal kapcsolatban hatpontos állásfoglalást tett közzé 2011. április 17-én.

A Holokauszt Emlékközpont programjai 2011. április 15–17. A Holokauszt Emlékközpont holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából megemlékezést rendez 2011. április 15-én 14 órától.  A következő napon, április 16-án a kiállítások hosszabbított nyitva tartással, 10 és 20 óra között ingyenesen látogathatók.

A technika történetében gyakran előforduló, kedves kis toposzként felbukkannak olyan névadási magyarázatok, melyek szerint egy feltaláló a hozzá közel álló személyekről (szeretett kedves, feleség, gyermek) kereszteli el találmányát. A kérdés: tényleg volt-e Hargreavesnek Jenny nevű lánya? (Bárány Balázs írása, mely a „Legendák” a történelemkönyvekben című pályázatunkra érkezett)

A Történelemtanárok Egylete 2011. április 15-re három történész és egy esztéta részvételével nyilvános pódiumbeszélgetést tervezett „Vállalható-e a múlt? A történelmi felelősség kérdése és a magyar holokauszt” címmel. A programon való részvételt egy fontos előadó, Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára nem tudta vállalni, ezért a program megtartásától el kellett tekintenünk. Ez a […]

Az OSA Archívum 2011. április 14-én mutatja be az Europeana Digitális Könyvtár részeként működő Virtuális Diafilmmúzeum című honlapot. A bemutatón levetítik a „A bizsu mindig divat” cimű 1964-ben készült diafilmet. Áprilisban és májusban további diafilmes események is várhatók.

A tatárjárás legkatasztrofálisabb összecsapása a Muhi melletti pusztán esett meg 1241. április 11-12-én: Batu kán hadai döntő vereséget mértek IV. Béla király szekerekkel várként körbebástyázott seregére. A mongol túlerő, vagy a magyarok széthúzása okozta-e a vérfürdőbe torkolló tragédiát? B. Szabó János hadtörténész szerint a világ akkori legjobb hadseregével szemben semmi esély nem volt. (Kurucz Béla, […]

Már csak három hét van az írásbeli érettségiig – hogy ne érjen kellemetlen meglepetés május 4-én, töltsd ki és értékeld a próbaérettségi feladatsorokat történelemből. (az Eduline összeállítása)