Közeledik ismét június 4-e, a Nemzeti Összetartozás Napja (NÖN). Tanároknak és ezen belül a történelemtanároknak érdemes elgondolkodni azon, mit lehet és érdemes kezdeni ezzel. Az emléknapot megalapozó joganyag és a megrendezését segítő pedagógiai háttéranyag mely elemeire érdemes támaszkodni, melyekre nem, és miért? (Lőrinc László írása)

A Bajai Polgármesteri Hivatal dísztermében, 2012. május 10-én a Bajai Városi Önkormányzat és a „Telepesek” Társadalmi Múzeum Alapítvány által szervezett, az 1950-53 közötti hortobágyi kitelepítésekről szóló társadalomtörténeti konferencia ajánlásai:

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület tisztelettel meghívja a Metró Galéria „Emberségről példát…” cimű kiállításának megnyitójára. Kiállítás azokról, akik emberségből, bátorságból és tisztességből mentették az üldözötteket a holokauszt idején.  

Június 4-e a Nemzeti Összetartozás Napja lett két éve Magyarországon. A trianoni béke dátumának ezzel megváltozott a profilja. Az elemi felháborodás két világháború közötti irredenta jelszavait fölváltotta az etnikai, kulturális, történeti azonosság és közösség hangsúlyozása. Trianon fogalmát a mai kormányzat a negatív, térségünkben agresszív indulatokat keltő jelentéstartományból megpróbálta kimozdítani és a pozitív érzelmeket keltő összetartozás […]

Az OSA Archívum tisztelettel meghívja Önt és barátait a Kádár 100 – Saját szavaival című kiállítás megnyitójára.  100 évvel ezelőtt született Kádár János, az MSZMP főtitkára, az 1956-os forradalom leverésétől a kommunista diktatúra bukásáig tartó korszak meghatározó politikusa, névadója. Az OSA Archívum kiállítása főképp Kádár János saját megszólalásait tartalmazó hang- és filmdokumentumok segítségével igyekszik végigkísérni […]

Tisztelettel meghívjuk Önt és kedves barátait 2012. május 30-án du. 16 órára A Nagy Imre Emlékházban (Bp. II.ker. Orsó u. 43.) az idén 100 éve született Raoul Wallenberg tiszteletére rendezett megemlékezésre.

Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó cikkének harmadik részében, szó esik többek között Makk József kiáltványáról, a passzív ellenállásról szubjektív nézetben és egy Alexander Bach számára készített titkosszolgálati jelentésről is. A teljes cikket letöltheti itt (pdf 124 kb.) a bővebben gombra kattintva részletet olvashat belőle.  

A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos emlékkonferenciát szervez Dr. Báthory Zoltán, a neveléstudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának volt elnöke, az Országos Közoktatási Intézet volt igazgatója,az Oktatási és Művelődési Minisztérium volt helyettes államtitkára tiszteletére, amelyre Önt tisztelettel meghívjuk.

Egy kis ízelítő a következő cikkünkből a történelemtanítás a gyakorlatban sorozatunkban: Viszonylag kevés szó esik a történelemtanítás kapcsán a belső képalkotás képességének fontosságáról. A fantáziát inkább a művészeti tárgyakkal – irodalommal, képzőművészettel – szoktuk összefüggésbe hozni, megemlítve milyen fontos szerepe van a kreativitásban.

Az etika oktatása mindig is részét képezte a történelem oktatásának. Ugyanis valamennyi szinten, már a kötelező tananyag szinte minden korszakánál, témakörénél, eseményénél felvetődhetnek morális kérdések, azzal kapcsolatban például, hogy az adott korszak szereplőinek döntései, kijelentései, magatartása, cselekedetei (vagy ezek hiánya) milyen etikai következményekkel járhattak – ismert történelmi alakok és „névtelen kisemberek” esetében egyaránt.  

A rendszerváltás óta lehetővé vált a történelmi múlt szabad feldolgozása, a nyílt diskurzus az összes olyan témával kapcsolatban, amelyek a kommunista korszakban tabunak számítottak. Ezek között az egyik legfontosabb helyen a holokauszt áll. Tanári munkámban hivatalos iskolai emléknappá válása előtt is nagy hangsúlyt fektettem az európai zsidóság második világháborúban bekövetkezett katasztrófájának tanítására. (Peragovics Ferenc)

Következő cikkünk a történelemtanítás a gyakorlatban sorozatban: Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó: Etikai kérdések a történelemoktatásban I. „Két pogány közt egy hazáért”? Erdély, a magyarországi rendek és a Habsburg udvar boldogtalan háromszöge a 17. század első felében.