1846-ban, amikor a Sió még nem volt hajózható, gőzhajógyár pedig nem volt a tónál, hogyan kerülhetett a Balatonba egy gőzhajó? Miképpen kötött ki, ha nem voltak még kikötők? Mi köze volt a sóhoz, és mik voltak az első osztály luxus extrái?

Elkészült az egylet közhasznúsági jelentése a dokumentum itt tekinthető meg (.pdf 4,6 Mb)

2012 decembere óta sajnos már nincs közöttünk Varga Gábor, az Alsóerdősori Általános Iskola és Gimnázium egykori igazgatója. Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete és Fellner Magdolna, Varga Gábor özvegye az egykori tanár és igazgató emlékére díjat alapított. A Varga Gábor-díjjal minden évben olyan pedagógusokat szeretnénk díjazni, akik a szülők, szülői közösségek szerint olyan értékrendet képviselnek és […]

Bakay Kornélról III. Amikor már semmi sem számít, sem idő, sem tér, sem alany, sem állítmány. A törökbarátok törökellenesek voltak. A Habsburgok nem hálálták meg nekünk, hogy 700 évig harcoltunk ellenük, hanem felosztottak minket Trianonban. És más hasonlók a mártírológiai gyógyszerkészletből.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2011 februárjában Beszélgetések a Történeti Levéltárban címmel előadássorozatot indított, amelynek keretében az intézményben folyó tudományos kutatást és iratfeldolgozást mutatjuk be. Ezúttal a rendezvényt – egy csütörtökre beígért egész napos áramszünet miatt – keddi napon tartjuk. Mindenkit szeretettel várunk! A következő előadásra 2013. június 11-én 15 órakor az ÁBTL aulájában kerül […]

Az alternatív animáció mint a történelemtanítás segédeszköze

A tanítás, pontosabban a tanítási óra működőképességével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok és megfigyelések adják két egymást követő, tartalmilag is egymásba illeszkedő cikkem apropóját. A Kollegiális levelek mint alapszöveg belinkelt kulcskérdéseire kattintva módszertani csapdahelyzetek illetve kivezető utak életszerű leírását találja az olvasó. Ez utóbbi mellékletként értelmezendő, ahonnan ugyanígy vissza is tudunk lépni a soron következő kulcskérdés kifejtéséhez. Aki szívesebben olvas hagyományos módon, a […]

A Kultúraváltás: igen – nem!? Kollegiális levelek című cikk melléklete

A történelem (kutatása, megismerése, tanítása) mindig is a jelennek szólt, akármilyen rendszerben akármilyen szerepet kapott. Persze mindig is kérdéses volt, mennyire „talál” az üzenete, mennyire talál meghallgatásra, befogadó közönségre, legfőképpen a fiatalok körében, akiket általában jobban foglalkoztat a jelenük, mint a múlt tanulsága. Erre a problémára kínál egy, ha nyilvánvalóan nem is teljes megoldást a […]

Az alábbi gondolatsor első pillantásra talán kevéssé illik a TTE honlapjára. Nem kifejezetten a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgy valamely tartalmi eleméről szól, hanem nyelvi kérdésekről. A kommunikációs kompetencia szociológiai vonatkozásai már-már közhelyszámba mennek, e cikk szerzője nem elég felkészült ahhoz, hogy mélységükben elemezze ezeket. Mindössze arra vállalkozik, hogy középiskolai tanári tapasztalatai alapján erősen […]

A történelem etikája versus az etika története Eddig választható tárgy volt az emberismeret, az etika vagy a filozófia – külön órakerettel. Most kötelező lesz. Magam előtt látom a sok kíváncsi szemet, érdeklődő tekintetet, ahogy Arisztotelésztől Kantig elemezzük, végiggondoljuk, megfontoljuk… Ettől valóban mindannyian jobb emberek, értékekre nevelt állampolgárok leszünk?

Minden közoktatásban tevékenykedő tanár és tanító számára kötelező lesz a Magyar Pedagóguskari Tagság – mondta Hoffmann Rózsa. A közoktatásért felelős államtitkárt, valamint az elképzelést ellenző szakmai szervezetek elnökeit a központilag életre hívott testület részleteiről, valamint az egységes etikai kódex létrehozásáról kérdeztük. (figyelo.hu)