Állítás: A külföld (főleg a Nyugat) cserbenhagyott minket a szabadságharcaink idején. Cáfolat: A több önállóságért vagy teljes függetlenségért vívott magyar küzdelmek mindig nyugati mozgalmakhoz, háborúkhoz kapcsolódtak, és kaptak segítséget külföldről, ha többnyire nem is eleget. Bővebben a tenyleg.com oldalán…

Czunyiné dr. Bertalan Juditnak írt levelet tankönyv-ügyben két oktatási szakmai szervezet még tavaly szeptemberben. A válaszlevél január 8-án kelt, és az égvilágon semmiről nem szól. Bővebben…

Miután mintegy száz napig nem válaszolt az államtitkár a két oktatási civilszervezet közös levelére, az oktatási biztoshoz fordultak, járjon közben a válasz érdekében. A 123. napon érkezett meg az államtitkár válasza.  

2015. január 20. kedd, 16:30 ELTE Tanári klub Az Oktatói Hálózat „Mi lesz veled, értelmiség?” című vitasorozata a magyar értelmiség, közelebbről egyes veszélyeztetett tudományterületek, egyetemi és akadémiai közösségek helyzetét kívánja áttekinteni. Január 20-i beszélgetésünk a történettudomány helyzetével és társadalmi szerepével foglalkozik.

Bocskai István kapcsán régi, részben az 1950-es évekből eredő legendák szerepelnek történelemkönyveink egy részében. Ezeket cáfolja Pálffy Géza, a téma kutatója egy szoborállítási ügyben adott, 2013-as szakvéleményében. A szerző számos tanulmányban és egy nemrég megjelent önálló kismonográfiában részletesebben is foglalkozott a kérdéssel: A magyar függetlenségért küzdött-e Bocskai István? Bővebben…

Állítás: A múltban mindig ellenségek között éltünk, folyamatosan védekeznünk kellett az idegenek, főleg a nyugatiak terjeszkedésével szemben. Cáfolat: Igaz, hogy sok támadás érte az országot külföldről, ahogy minden más országot is. Ezek azonban viszonylag kevés ideig tartottak, miközben egyetlen nagy fellendülő korszakunk sem képzelhető el a környező világ hatása és együttműködése nélkül. Bővebben…

Állítás: A magyarok másfélszáz évig magukra hagyva védték a hálátlan keresztény Európát a töröktől. Cáfolat: A végvárak fenntartási költségeinek nagy része külföldről jött, a katonák jelentős része nem magyar volt, miközben a magyar politikusok és csoportok egy jelentős része újra és újra a törökök mellé állt a keresztény erőkkel szemben. Bővebben…

Budapest ostroma napról-napra,1945. január 1. – február 14. – naplókból, visszaemlékezésekből, vallomásokból, jelentésekből, rendeletekből, korabeli dokumentumokból vett szemelvényekből összeállítva. Bővebben…

20 ezer példányban bocsátotta ki a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft. a 24 karátos sárga-arany és vörös-arany bevonattal készült érmét, amin ez olvasható: 1000 éves a Mátyás-templom. Ám ezer éve nem volt sem Mátyás-templom, sem gótika, de még Buda sem. Bővebben…

Az Eötvös Károly Intézet és a Történelemtanárok Egylete közös pályázatot nyújtott be a Norvég Civil Alaphoz „Politika az iskolában? A tanár segíthet.” címmel. A pályázat előkészítésébe szeretnénk Önt bevonni ennek a kérdőívnek a kitöltésével, azért, hogy a projekt programjai minél inkább megfeleljenek a pedagógusok igényeinek.  

Az előadás az Újlipótvárosi Klub-Galériában (Bp. Tátra utca 20/b) lesz 2015. január 15-én 17 órakor. Az előadó Frojimovics Kinga történész, levéltáros, az előadás címe: „Testvéredet ne hagyd el”.  

Száz nappal ezelőtt küldött levelet Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkárnak a Magyartanárok Egyesülete (ME) és a Történelemtanárok Egylete (TTE). Azt kérték, hogy kezdjenek szakmai párbeszéet az új, állami tankönyvekről. Az államtitkár azóta sem válaszolt nekik – írja a Népszabadság. Bővebben…