A kulturális kormányzat korábbi ígéretének megfelelően, a szakmai visszajelzések és tanári tapasztalatok alapján felülvizsgálják, illetve módosítják a forgalomban lévő tankönyveket. A legfrissebb hírek szerint az egyik komoly vitákat kiváltó nyolcadikos történelemkönyvet ugyancsak átírhatják. Bővebben…

A kilenc évfolyamos alapképzés több szempontból is gyógyír lehetne a magyar közoktatás egyre súlyosbodó problémáira, a szakmaiatlan kormányzati döntések fényében ugyanakkor félő, több kárt okoz, mint hasznot hoz. Az egyeztetésekből kihagyott szakma szerint a kormányzat az oktatási rendszer átalakítását is csak politikai termékként kezeli, s kormányzati ciklusokon átívelő reformokra nincs politikai akarat. Mindez egy tegnapi […]

Mindenki szerint jó irány a kilenc évfolyamos képzés, de a többség kételkedik abban, hogy a kormány jó irányba viszi el az oktatási folyamatokat. Pokorni Zoltán ugyanazt mondja, amit a szakértők, de aztán őket bírálja. A szakértők meg az erkölcsről beszélnek. Ónody-Molnár Dóra oktatási konferencián járt, amelyen az államtitkárság, hiába hívták, nem képviseltette magát. Bővebben…

Hitlert rokonszenves személyiségként ábrázolta, Horthyt pedig idealizálta annak a tankönyvcsaládnak az egyik kiadványa, amelyet most egyéves huzavona után visszavonat a humántárca. Bővebben…

Szeptembertől már nem használhatják az iskolák a Bánhegyi Ferenc által jegyzett ötödik, hatodik és hetedik évfolyamos történelemkönyveket, írja a Népszabadság. A szakmailag legvitatottabb, a nyolcadikos, ami Hitlert rokonszenves személyiségként, Horthyt pedig idealizálva mutatja be, azonban marad. Bővebben…

A Történelemtanárok Egylete tankönyvismertetőt és –vitát tart az új 5. és 9. osztályos tankönyvről 2015. március 27-én 16 órai kezdettel az ELTE-n (Hahn István Szeminárium, Múzeum krt. 6-8. I. emelet 138.).

Zrínyi Miklós nem a bécsi udvar akarata ellenére vezette téli hadjáratát, hanem épp annak megbízásából. Pálffy Géza újabb cikke számos más ponton is szakít a közkeletű Zrínyi-képpel. Bővebben a Tényleg oldalán…

A kelet-európai rendszerváltás intellektuális feldolgozását és politikai értelmezését ma is, huszonöt évvel a szovjet rendszerek összeomlása után, a liberális-normatív megközelítés uralja. Ami kezdetben magától értetődő volt, negyedévszáddal később már nem az. A liberális-normatív megközelítés uralma azt jelenti, hogy magát a rendszerváltást és a politikatudományi értelmezéseket áthatja a liberális progresszivizmusra jellemző felfogás, miszerint a politika a […]

Bekerül a gimnáziumi történelemkönyvekbe Orbán Viktor. Az új tankönyvek az uniós csatlakozásig dolgozzák fel Magyarország históriáját – Gyurcsány kimarad a tananyagból. Bővebben…

Látogatható: 2014. november 26–2015. május 31-ig A Magyar Holokauszt Emlékév keretében megrendezett kiállítás célja kettős: nyomatékot adni a szembenézés megkerülhetetlenségének, ugyanakkor megmutatni, hogy az emberöltőnyi idő, amely ma elválaszt a Holokauszt traumájától, fogódzókat is kínál a feldolgozáshoz. Bővebben…

A szakmai elemzésnek megfelelően rendeltek tankönyvet az iskolák Bánhegyi Ferenc kiadványát kritizálta leginkább a Történelemtanárok Egylete (TTE). A zsidóság helye a magyar tankönyvekben 1920 és 1945 között című tanulmányukban a könyvről szóló összegzésben azt írják: „A sorok közötti üzenet számos esetben aggályos, sőt, véleményem szerint esetenként elfogadhatatlan.”

Az alábbi írás a Lezáratlan akták – viták a magyar és egyetemes történelemről c. konferencia megnyitó előadásának részlete. A konferenciát 2014. október 10-én tartották a Nyíregyházi Főiskolán.[1] A Történelem, rejtély, tévtörténet című előadás itt nem közölt első részében szó esik a história különböző fajta rejtélyeiről és tévtörténeteiről. Bővebben a tenyleg.com oldalán…