A NAT-Követelmények Konferencián

A szekció munkájában 46 kolléga vett részt. Az élénk és sokoldalú vitán hozzászólt többek között Szebenyi Péter, a Hetes Bizottság tagja és Kamarás István, az Emberismeret című műveltségi részterület írója. A megbeszélés első és harmadik szakaszában a Történelem, középső fázisában az Emberismeret, a Gazdasági ismeretek, valamint a Társadalmi és állampolgári ismeretek című részterületeket vitattuk meg.

A szekció egyhangúlag elfogadta a Történelemtanárok Egyletének állásfoglalását a Nemzeti Alaptantervről. Az alábbiakban a dokumentumhoz kapcsolódó kiegészítéseket közöljük; a két szövegrész csak együttesen értelmezhető.

Történelem:

Különös hangsúlyt kapott az a kérdés, hogy a linearitás miként érinti a jelenlegi iskolatípusokat. A fő problémát az okozza, hogy a jelenlegi NAT-szabályozás szerint a 7-10 osztály képzési szakaszának közepén (a 8. osztály után) törés van. Nehezen elfogadható a 8 osztályos álta­lános iskolában tanító kollégák számára, hogy a tananyagot csupán a középkorig tanítsák. Ugyanakkor kedvezőtlen az, hogy a 4 osztályos középiskolában a történelem tanítása az újkornál kezdődjék. Ennek feloldására született az a javaslat, hogy 7-8. osztályban magyar történelmet tanítsunk (egyetemes kitekintéssel), 9-10. osztályban pedig egyetemes történelmet (magyar kitekintéssel). Ennek az elképzelésnek többek között az az előnye, hogy nagyobb megrázkódtatások nélkül fenntartható a jelenleg domináns iskolaszerkezet, a tanár a kezdetektől a huszadik századig végigtaníthatja az anyagot. A rendszer hátránya viszont, hogy elszakítja az összetartozó elemeket, s mesterségesen konzerválja a hagyományos iskolaszerkezetet. A szekció véleménye szerint e probléma csak akkor oldható meg, ha eldől a modernizáció, illetve az ehhez kapcsolódó struktúraváltás kérdése.

Egyes vélemények szerint a kronologikus történelem oktatását már a 6. évfolyamon el kell kezdeni. Mások a 6 éves alapozó szakasz után 7. osztályban kezdenék a történelemtanítást.

A szekció kívánatosnak tartja, hogy a mintatantervek kidolgozásakor különös gondot fordítsanak a részterületek összehangolására, egymásra épülésére.

Emberismeret:

A résztvevők fontosnak tartották, hogy a NAT-ban megjelenik ez a műveltségi részterület. Több elképzelés fogalmazódott meg az integráció vagy a tantárgyi elkülönülés lehetőségeiről. Abban egyetértés volt, hogy a pedagógusoknak szakmai segítségre van szükségük, s a következő határozat született:  „A szekció fontosnak tartja, hogy az „Emberismeret” című műveltségi részterület átadásához az iskolák folyamatos szakmai támogatást kapjanak a bővítendő iskolapszichológus-hálózat révén is.”

Társadalmi és állampolgári ismeretek:

Célszerű, hogy a tárgyhoz kapcsolódó ismeretek az oktatási folyamat egészében elosztva jelenjenek meg. Ezzel együtt az is elhangzott, hogy egyes kérdések tanítása történelmi előtanulmányokat igényel.

Gazdasági ismeretek:

Kétségtelen, hogy gazdasági ismeretek nélkül modern társadalomismeret nem képzelhető el.  A történelemtanárok – a szükséges továbbképzések után – alapvetően alkalmasak ennek oktatására.

Budapest, 1995. március 12.

a Történelemtanárok Egylete

A NAT-Követelmények Konferencia