Kollégánk, Peragovics Ferenc utánanézett, hogyan jelenik meg a nevezetes szerződés és a titkos záradék egy mai orosz történelemkönyvben.

A tankönyvszöveg: „Az európai demokráciák illúziói Németország „megbékítéséről” szertefoszlottak az 1939. márciusi-áprilisi események nyomán, amikor a német csapatok március 15-én Csehországot megszállták, és Szlovákia területén német csatlós államot hoztak létre.Már egy héttel Csehország elfoglalása után Németország területi igényeket fogalmazott meg Lengyelországgal szemben, követelve Danzig (Gdansk) átadását. Olaszország áprilisban lerohanta Albániát. Márciusban Németország megalázó gazdasági egyezményt kényszerített Romániára. Anglia és Franciaország ezen események után kínált fel garanciát Lengyelországnak és Romániának. 1939 áprilisában Anglia és Franciaország tárgyalási kezdeményezéssel fordult a Szovjetunióhoz. Áprilisban és májusban a felek között tárgyalások zajlottak a kölcsönös segítségnyújtási szerződésről, majd később a katonai együttműködésről. A megbeszélések zsákutcába jutottak, mivel a tárgyalásokat mély bizalmatlanság és a gyanú légköre jellemezte, mindenki saját önző érdekeit tartotta szem előtt és a kulisszák mögött Németországgal is tárgyaltak, amit utóbbi ki is használt saját céljaira.A kibontakozó angol-francia-szovjet megbeszélések idején, 1939 augusztusában tett Németország ajánlatot a Szovjetuniónak, amit az elfogadott. Így született meg a megnemtámadási szerződés Németország és a Szovjetunió között 1939. augusztus 23-án. A másik fél harmadik országgal zajló háborús konfliktusa esetére semlegességet fogadtak. A megnemtámadási szerződés a Szovjetunió részéről kényszerű lépés volt. A német fél kezdeményezésére aláírt titkos záradéka az érdekszférák elhatárolásáról azonban „szabad kezet” biztosított a Szovjetunió számára a Balti országok, Finnország, Románia egy része (Besszarábia) tekintetében, Lengyelország esetében pedig konszenzusos részvételt irányzott elő az ország felosztásában. Lengyelország német megszállása után, 1939. szeptember 28-án baráti határmegállapodást kötöttek, aminek titkos záradékában rögzítették a Szovjetunió és Németország közötti határt.” (100.)

Lapalji apróbetűs rész a történészi álláspontokról: „A kutatók között nem alakult ki egységes vélemény ennek a bonyolult történeti korszaknak az értékeléséről. Egyes történészek, tekintettel a konkrét történelmi szituációra és az állam nemzeti érdekeit sajátosan értelmezve, helyeslik az 1939. augusztus 23-án megkötött szovjet-német megnemtámadási szerződést és titkos záradékát, de még az 1939. szeptember 28-i szovjet-német baráti határmegállapodást és a titkos megállapodást is a két ország közötti új határról Lengyelország felosztása után. Mások elítélik a dokumentumok aláírását, mert úgy tartják, hogy a titkos egyezmények és realizálásuk a birodalmi politika jegyében történt, és ezekért a hibákért drága árat fizetett a Szovjetunió és Oroszország a háború utáni években.” (101.)

Szoroko-Cjupa O. Sz. – Szoroko-Cjupa A. O.: Történelem. Világtörténelem. Legújabb kor. 10. osztály : a középiskolák számára : alap- és haladó szint. Szerk. Iszkenderova A. A. – Moszkva, Proszvescsenyije, 2019. 352., ill.История. Всеобщая история. Новейшая история. 10 класс : учеб. для общеобразоват. организаций : базовый и углуб. уров¬ни / О. С. Сороко-Цюпа, А. О. Сороко-Цюпа ; под ред. А. А. Искендерова. — М. : Просвещение, 2019. — 352 с. : ил.1177

Közzétette: Peragovics Ferenc

Kapcsolódó anyag:

Sz. Bíró Zoltán előadása