Az
oktatási miniszter „a szakma által keményen kiizzadott konszenzus”
támogatását kérte a képviselőktől az új felsőoktatási törvény általános
vitájának kezdetén.
(Forrás: Educatio Press)

Az oktatási miniszter „a szakma által keményen
kiizzadott konszenzus” támogatását kérte a képviselőktől az új
felsőoktatási törvény általános vitájának kezdetén mondott expozéjában a
parlamentben kedden. Magyar Bálint hangsúlyozta: ezen a téren egy
sajátos nemzeti konzultáció folyt, hiszen a szféra döntéssel bíró
szereplőit vonták be annak megtárgyalásába, hogy milyen is legyen a
magyar felsőoktatás az elkövetkező évtizedekben, mit tud a
nemzetgazdaság fejlődéséhez hozzáadni, és milyen kihívásokkal kell
szembenéznie. A kihívások közül kiemelte, hogy Magyarország jelentős
szellemi kincsekkel bír, azonban elpazarolja őket.

A Magyar Universitas Program azt
szolgálja, hogy mindez megfelelően hasznosuljon. „Minőség, teljesítmény,
versenyképesség” – foglalta össze a program céljait a tárcavezető. Mint
mondta, Magyarország versenyképessége a tudás termelésétől, átadásától,
hasznosításától függ, és a jelenlegi kreatív társadalom legfontosabb
gazdasági húzóereje az a tudásszektor, amelynek meghatározó intézményei
az egyetemek és főiskolák. A Magyar Universitas Program megteremti a
felsőoktatás fejlődésének jogi, működési és infrastrukturális
feltételeit – fűzte hozzá.

A
miniszter elmondta: a Bolognai Folyamat jegyében – amely az európai
felsőoktatási rendszerek átjárhatóságát és összemérhetőségét teremti meg
– szükséges az új törvény elfogadása, hiszen a többi országhoz képes
Magyarország máris lemaradásban van. A diákok ezáltal európai léptékű
oktatási rendszer részesei lehetnek, megszerzett diplomájuk tartalma
mindenhol egyértelmű lesz, ugyanakkor a tömegképzés korában lehetőség
lesz az elitképzésre a master és a doktori szinteken –
mondta.

A törvényjavaslat másik nagy
pilléreként beszélt a miniszter az egyetemeken belüli irányítási
rendszerek átalakításáról, amellyel „a menedzseri képességeket” emelik
be az intézmények vezetésébe. Erre azért van szükség, mert az
úgynevezett tudásgazdaság részét fogják képezni az intézmények,
„amelyeknek vezetését nem lehet a hagyományos költségvetési szemléletben
elgondolni” – mondta. Közölte: a tudáspiacra való nyitáshoz
„nagykorúsítani kellett a felsőoktatást”, az angolszász vezetési
struktúrához hasonló rendszert kellett létrehozni az irányító testületek
révén. Ez szolgálja az intézmények autonómiáját is, amely a
törvényjavaslat által az intézményi gazdálkodásban is megvalósul –
mondta.

Magyar Bálint szerint a
magántőke bevonásával megvalósuló infrastruktúra-fejlesztési program
operatív lízing-konstrukciójával „egy nagyot ugrunk” és behozunk egy
nagy lemaradást. Ez a konstrukció „lehetővé teszi azt, hogy az európai
versenyben fizikai infrastruktúrájában is megújult, korszerű, az oktatás
és a diákok életkörülményeit egyaránt erőteljesen feljavító
infrastruktúra álljon rendelkezésre” – mondta, hozzátéve, hogy a
PPP-programok lehetőséget adnak a kormánynak, hogy ezeknek az árát 20
éven keresztül 50 százalékban fizeti.