Sosem
jártak Észak-Európában?
(Forrás: National Geographic)

1973 óta vezette a frankfurti karbon-analizáló
labort, és több mint három évtizeden keresztül senki sem tudta
bizonyítani azt, amit ma már biztosan tudhatunk: az extravagáns német
antropológus professzor, Reiner Protsch von Zieten nemcsakhogy ellopott
fontos leleteket, hanem egész egyszerűen meg is hamisította a leletek
életkorát.

Protsch-ról első
pillantásra kevesen mondanák meg, mivel is foglalkozik. A jóvágású,
idősödő úriember benyomását keltő von Zieten – saját bevallása és a Der
Spiegel című német hetilap tudósítója szerint – naponta 100 fekvőtámaszt
nyom, a grúz külügyminiszter az egyik legjobb barátja, és nem
mellékesen egy baseball csapatot vezet.

Persze a frankfurti Johann-Wolfgang-Goethe Egyetem
elsőéves hallgatói sem mindig vannak tisztában azzal, hogy ki is száll
ki legfinomabb kubai szivarral szájában a luxus Porsche-ből,

ám nemsokára az ő szemükről is lehull a szürke fátyol: Protsch
von Zieten professzor szobáján ugyanis ügyészségi pecsét díszeleg,
jópár eredményéről pedig kiderült, hogy egyszerűen meghamisította az
adatokat.

Von Zieten karrierje pedig ugyancsak jól indult. Az 1980-ban
elhunyt Willard Libby, aki az emberi csontmaradványok életkorának
megállapításánál használatos karbon-datálási módszer feltalálásáért
Nobel-díjat kapott, tanítványaként könnyen jutott el az antropológusok
Mekkájába: a los angeles-i Kalifornia Egyetemre.

1973-ban, amikor a Frankfurti Egyetem pályázatot írt ki
egy megüresedett állás betöltésére, von Zieten jelentkezett, a
frankfurtiak pedig a dolgok akkori állása szerint nem is találhattak
jobb pályázót, mint a tudományág elitjéből kikerült von Zietent.

Von Zieten a karbon-vizsgálati
eljárás segítségével több szenzációs bejentést is tett az utóbbi harminc
évben. 1980-ban egy Hamburg közelében meglelt csontdarabot megvizsgálva
megállapította, hogy az a legészakibb neandevölgyi ősember volt, kora
pedig 36 ezer évre tehető. Szintén von Zieten állapította meg annak a
koponyának a korát, amit a „legöregebb wesztfáliai”-nak tulajdonítanak,
és aki von Zieten szerint kb. 27 ezer évvel ezelőtt élhetett, ahogy egy
Speyer közelében meglelt női csontvázról is azt állította, hogy 21 ezer
éves.

A dolgok jelenlegi állása
szerint azonban mindezek a datálások hamisak, mégpedig igen sok régész
szerint tudatosan meghamisítottak.

30 ezer év helyett párszáz éves
csontok

Protsch von
Zieten professzor hazárdjátéka úgy tűnik, véget ért. 2000-ben ugyan
második doktori címének megvédésekor csalt, de ezt még megúszta
pénzbüntetéssel, a frankfurti bíróság ekkor 27 ezer márka megfizetésére
kötelezte jogerősen. Nemrégiben azonban saját egyeteme jelentette fel,
azzal vádolván, hogy 70 ezer dollárért az egyetem tulajdonában lévő ősi
csimpánzcsontokat akart eladni titokban az Egyesült Államokba. A
rendőrség erre zár alá vette a professzor szobáját, és eljárást indított
Protsch ellen.

A 65 éves tudósnak
azonban nemcsak a törvénnyel gyűlik meg a baja. Kollégái ugyan már
régóta gyanakodtak von Zieten szenzációs bejentései kapcsán, biztosat
azonban csak nemrég mondhattak, amikor is több olyan csontmaradványt
kértek bevizsgálásra német múzeumoktól, melyek korát von Zieten becsülte
meg.

Az Oxfordba küldött mintákon
újból elvégezték a karbon-vizsgálatot (C-14 eljárás), és döbbenetes
eredményeket kaptak: a hahnöfesandi ősember nem 36 ezer éves, ahogy azt
von Zieten állította már 1980-ban, hanem mindössze 7500 éves.

A speyer-i asszony, von Zieten
szenzációs, de „pontos” becslésével ellentétben nem 21 ezer éve élt,
hanem kb. Kr.e. 1300 körül, ahogy egy Padeborn környékén meglelt
koponyadarab sem 27 ezer éves, hanem alig pár évszázados.

Ez utóbbi esetében egyébként a
csontot birtokló vesztfáliai múzeum igazgatójának külön kérésére az
oxfordi mellet még egy izotópos vizsgálatot is elvégezetk a hollandiai
Groeningenben, melynek során azonban az eredmény nem változott: az eddig
legősibb veszfáliainak hitt koponya tulajdonosa valamikor 1750
környékén hunyt el.

Át kell értékelni a neandervölgyiekről
szóló elméleteket?

A
német őstörténetkutatást az eset minden valószínűség szerint komolyan
megrázza majd, hiszen több mint harminc éven át egy olyan professzor
vezethette Európa egyik leghíresebb egyetemének antropológiai tanszékét,
akiről már 1984-ben is többen állították: kutatásai felületesek, nem
végzi gondosan munkáját, sőt gyakran légből kapott ötletektől vezérelve
állapította meg a leletek korát.

Igen sok német múzeumnak kell most átértékelnie
kiállított darabjait, sőt jópár tudósnak kell átértékelnie von Zieten
eredményeire alapozott kutatásait is. Günter Bräuer például nemrégiben
tett közzé egy tanulmányt arról, hogy a hahnöfensandi ember, akit von
Zieten még a neandervölgyiek korára datált, miként vegyült a homo
sapiens-sel. Bräuer most őszintén bevallotta a Der Spiegel-nek, hogy
bizony felült Protsch von Zieten kitalációjának, és sajnos erre alapozta
elméletét.

Bräuer persze nem az
egyetlen, aki hitt Protsch von Zieten-nek. Világszerte igen sokan
ismerték el a tudós eredményeit, de most minden valószínűség szerint át
kell majd értékelniük azokat. Hogy mennyit, mikor és minek kapcsán
hamisított meg von Zieten, azt egyelőre még senki sem tudja pontosan. Az
azonban bizonyos, hogy nemcsak egy pár leletnél alkalmazott „kreatív
könyvelést” a német professzor, így könnyen lehet, hogy az
elkövetkezendő időkben még sokakat érhet majd komoly
csalódás.

Eredeti
cikk