Rekonstrukciós kísérlet(ek) – A Balázs Béla Stúdió 50 éve. Kiállítás és vetítések a
Műcsarnokban: 2009. december 16. és 2010. február 21. között.

BBS – egy egyedülálló jelenség

A Balázs Béla Stúdió, a „BBS” a ’80-’90-es évekig megkerülhetetlen fogalom volt egyetemista, értelmiségi és művész körökben. Most lép felnőtt korba az a generáció, amelyik már nem tudja, mi az a BBS, és nem is sejti, hogy a Balázs Béla Stúdió a világ filmművészetének páratlan, egyedülálló műhelye volt. 271 rendező, 50 év, 511 film – ez a Balázs Béla Stúdió számokban kifejezve.
Műfajok tekintetében a teljes spektrumot felölelik az itt készült alkotások: kisfilmek, nagyjátékfilmek, dokumentumfilmek, animációs filmek, kísérleti filmek, experimentális filmek, videóművek, művészeti dokumentációk stb. A fiatalok szűk szakmai köréből 1959-ben létrejött filmklubot az Aczél György nevével fémjelzett kádárista kultúrpolitika emelte be a hivatalos filmgyártás rendszerébe 1961-ben. Szervezetbe tömörítve felügyelete alatt kívánta támogatni a Filmművészeti Főiskoláról kikerült fiatal filmművészeket. A BBS fiatal alkotói a kezdetektől a filmnyelv megújítására, a filmmel való kísérletezésre használták ezeket a politika által megszabott kereteket.

Az évek során úgy tematikájában, mint a filmes kísérletezést tekintve, esztétikai és politikai értelemben egyaránt egyre merészebb alkotások kerültek ki a stúdióból. A magyar filmművészet számos képviselője a BBS-ben kezdte pályafutását. Többek között: Szabó István, Sára Sándor, Elek Judit, Gazdag Gyula, Huszárik Zoltán, Rózsa János, Ragályi Elemér, Tarr Béla, Xantus János, Enyedi Ildikó, Bódy Gábor. A BBS különlegességét szellemi nyitottságának köszönheti. A filmesek ugyanis befogadták maguk közé a társművészeteket és -tudományokat: a képzőművészet, színház, irodalom, zene, szociológia képviselőit, akik vagy maguk készíthettek itt filmeket, vagy szervesen részt vettek az egyes művek elkészültében. Így jöhettek létre a híres BBS-es dokumentumfilmek, mint a Nevelésügyi sorozat, Schiffer Pál Cséplő Gyuri-ja vagy Ember Judit Menedékjoga. Ezért készíthette el legendás filmjeit Erdély Miklós, és ezért dolgozhatott itt a kortárs magyar művészet számos fontos alkotója, mint Birkás Ákos, Dobai Péter, Hajas Tibor, Háy Ágnes, Maurer Dóra, Szentjóby Tamás vagy Jeney Zoltán, Vidovszky László, Najmányi László.

A kiállítás

A Balázs Béla Stúdió története magától értetődően kínál egyfajta kronologikus megközelítést, ezért a kiállítás elrendezését részben az időbeliséget alapul vevő korszakolás határozza meg. A BBS történetét, annak egyes periódusait, kiemelt munkáit bemutató tárlat azonban nem egy klasszikus (művészet)történeti kiállítás logikáját követi. A különböző installációs terek, a kiemelt filmek és filmcsoportok, illetve az őket kísérő anyagok kiválasztása olyan meghatározó fogalmak köré épül mint a kreativitás, a közösség, a dokumentálás, az ízlés és a cenzúra.

Elsősorban válogatott archív fotóanyagokon, a napi sajtóban és tanulmányokban megjelent szövegeken és szövegrészleteken, valamint kordokumentumokon keresztül villant fel epizódokat a Kádár-rendszer kulturális közegéből, a BBS, a magyar neoavantgárd művészet, illetve a Műcsarnok kiállítástörténeti kontextusainak összefüggésében.

(Forrás: museum.hu,
mucsarnok.hu)

Műcsarnok