Megjelent
a Magyar Távirati Iroda Kor-képek címmel 2004-ben indított
fényképalbum-sorozatának harmadik kötete.
(Forrás:
Múlt-kor)

A sorozatnyitó Kor-képek
1945-1947 albumot tavaly az 1938-1945-ös korszakot átfogó kötet követte,
s idén az 1956-os évre esett a választás az ötvenedik évfordulóra való
tekintettel.

Vince Mátyás, az MTI
Zrt. elnöke a könyv előszavában azt írja: a sorozat felvállalt célja az,
hogy évről évre folyamatosan és kronologikusan átfogó válogatást adjon
közre a Magyarországra vonatkozó digitalizált történelmi fotók
legjavából. A sorozatnyitó Kor-képek 1945-1947 albumot tavaly az
1938-1945-ös korszakot átfogó kötet követte, s idén magától értetődően
esett a választás az 1956-os évre, a XX. századi magyar történelem egyik
legdicsőségesebb, s egyben legtragikusabb évére. Az ötvenedik
évfordulón a nemzeti hírügynökség e fotóalbum kiadásával is tisztelegni
kíván a forradalom emléke előtt.
 
A mostani,
harmadik kötet időhorizontja a teljes 1956-os év: az album nem csak a
forradalom napjaiban készült fotókat, hanem a forradalmat megelőző
hónapok történéseit rögzítő fényképeket, illetve a forradalom leverése
utáni időszakból fellelhető sajtófotókat is tartalmazza. Vince Mátyás
úgy fogalmaz: „A kötet fotóanyagát áttekintve sokaknak támadhat
hiányérzete – én is közéjük tartozom”. S ez nem a válogatás hibája,
hanem abból a szomorú tényből fakad, hogy a forradalom idején készült
fotók jelentős része eltűnt, megsemmisült.

A Magyar Távirati Iroda archívumából például –
valószínűsíthetően 1957 elején – a Belügyminisztérium szinte a teljes
56-os negatív-állományt elvitte, s ennek az anyagnak azóta sem tudunk
nyomára bukkanni – teszi hozzá. Mint írja, alig van képi dokumentációja
annak a néhány napnak, a november 4. és november közepe közötti
időszaknak, amikor a hatalmas szovjet túlerővel szemben a felkelők
felvették a harcot, s ameddig tudták, tartották
állásaikat.

Hozzáteszi azt is:
nincsenek képek a magyarok deportálásáról a Szovjetunióba, rettenetesen
kevés a megmaradt fotó a forradalom fővároson kívüli eseményeiről, s
néhány kivétellel nem bukkantunk olyan fényképekre sem, amelyek a Nagy
Imre köré tömörült csoport jeles személyiségeit, akiket az 1958-es
perben halálra, vagy hosszú börtönbüntetésre ítéltek – Gimes Miklóst,
Szilágyi Sándort, Donáth Ferencet, Jánosi Ferencet, vagy Vásárhelyi
Miklóst – örökítenék meg a forradalom napjaiban.

Az érdeklődő külföldi olvasóra gondolva az MTI idén is
lefordította angolra és németre a képaláírásokat, valamint az előszót,
továbbá Rainer M. János a korszak megértését segítő történészi
bevezetőjét.