Az
élethosszig való tanulás hátterét ma már egyre inkább az interneten
található adatbázisok adják. Ha késve is, de a kormányzat is
bekapcsolódott a digitális tartalomfejlesztésbe, évrõl évre
bõvül az elérhetõ tartalom.
(Forrás:
Népszabadság)

Az internet újra és
újra változtatásra készteti a könyvtárakat is, amelyek, ha lassan is, de
felismerik, hogy a világháló tulajdonképpen a fennmaradásukhoz kínál új
formát – mondja Moldován István, az Országos Széchényi Könyvtár
elektronikus könyvtár osztályának vezetője. Épp ezért maga a
könyvtárosszakma is sokat változott az elmúlt években: mind több
könyvtárban van internetkapcsolat, a számítógéphez és a modern könyvtári
adatbázis-kezelő szoftverekhez értő szakkönyvtáros. Több főiskolán és
egyetemen létesült több-kevesebb informatikai, programozási ismeretet is
nyújtó szak, és egyre több a végzett szakember is. Tendencia az is,
hogy elkészítik az egyetemi, főiskolai jegyzetek digitális változatát
is: mind több intézmény teszi ily módon hallgatói számára hozzáférhetővé
saját oktatóinak tananyagait.

Moldován István elmondása szerint egyelőre csak néhány
nagyobb magyar nyelvű adatbázissal rendelkező elektronikus könyvtár
található a világhálón. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek
kisebb-nagyobb magánkönyvtárak, hiszen saját weblapjára általában
mindenki azt tesz föl, amit jónak lát. Ezek az oldalak viszont nincsenek
rendszerezve, és körülményes az elérhetőségük, alacsony az ismertségük.
Sokszor kétes a szolgáltatás minősége is, gyakran előfordul például
gépelési hiba a sok száz oldalas szövegekben.

Az is problémát okoz az e-könyvtárak megtalálásakor, ha
olyan formátumban szerkesztették, hogy az ismertebb keresőprogramok –
mint a Google vagy a Yahoo – magát a szöveget, versrészletet nem
„látják”. Ez persze fölveti a felhasználó felkészültségének kérdését is.
– Ma már alapvető fontosságú, hogy az ember megtanuljon a világhálón
keresni, mivel vannak olyan hatalmas adatbázisok is, amelyeket
egyszerűen nem hoz föl találatként például a Google kereső – mondja
Moldován István. Emellett a keresőprogramok nem csak a hagyományos
könyvtárhoz hasonló szolgáltatást, letölthető tartalmat nyújtó oldalakat
találják meg: sokszor egy-egy állami intézmény honlapját jelzik, amely
legfeljebb elektronikus katalógusát teszi elérhetővé, viszont a képernyő
előtti olvasást már nem. Ezért a digitális könyvtárak után nyomozva,
érdemes az olyan tematikus oldalakat is átfutni, mint például a
konyvtar.lap.hu, vagy a digitalizalas.lap.hu.

Honlapszerkesztési sajátosság a szerzői jogi háttér
rendezetlensége is: sokszor egyáltalán nincsenek tisztában a jogszabályi
előírásokkal az oldalak üzemeltetői.

Néhány lelkes könyvtáros és önkéntes összefogásával
1994-ben jött létre és azóta bővül folyamatosan a Magyar Elektronikus
Könyvtár (mek.oszk.hu). Gyűjtőkörébe nonprofit irodalmi, oktatási
anyagok, szakkönyvek, esetenként szépirodalmi tárgyú művek, újabban
pedig már a csak digitális formában létező időszaki kiadványok, netes
folyóiratok tartoznak. A kezdeti lelkesedés nem múlt el: a könyvtár
hétről hétre kap elektronikus formában, e-mailen, CD-n begépelt,
szkennelt könyveket. Előfordult, hogy egy veszprémi diák Petőfi összes
versét küldte el, de eljuttatták már a MEK-hez például a Harry Potter
sorozat néhány könyvét is. Utóbbiak közzététele azonban szerzői jogi
akadályokba ütközik, mivel a könyvtár nem tudja finanszírozni a
jogdíjakat. (A jogszabály szerint szabadon csak a szerző halála után 70
évvel lehet közzétenni, felhasználni a művet, egyéb esetekben meg kell
szerezni a jogtulajdonos – szerző vagy örököse – hozzájárulását.)

A jelenleg hatályos szerzői jogi
törvény szerint a digitális könyvtárak zárt hálózaton keresztül,
oktatási, tudományos célzattal továbbíthatják tartalmaikat. Ezt teszik a
nagyobb könyvtárak, amelyek helyi hálózatukon rengeteg dokumentumot
osztanak meg – de az interneten ezeket nem
publikálják.

Régebbi kiadású
szakkönyvek esetében az okoz gondot, ha például több szerző is
közreműködött elkészítésében. A MEK jelenlegi anyagi hátterével szinte
lehetetlen finanszírozni az írók vagy az örökösök jelenlegi tartózkodási
helyének kinyomozását, hozzájárulásának megszerzését. Akad pozitív
példa is, amikor maga az író – vagy engedélyével a kiadója – küldi el a
művet a könyvtárnak. – Emlékezetes a közelmúltban előkerült csonkítatlan
Móra Ferenc-kézirat története: az író örököse maga keresett meg
bennünket, hogy a már korábban is elérhető Hannibál tanár úr című
regényt egészítsük ki a most föllelt, eddig ismeretlen fejezetekkel –
meséli az osztályvezető. Leginkább a kortárs szerzők – például Andrassew
Iván, Fábri Péter – használják ki a MEK előnyeit: teret kapnak a
megjelenésre, ismertséget, könnyű hozzáférhetőséget és értő, érdeklődő
közönséget biztosít számukra. Emellett minden, a könyvtár munkatársainak
közreműködésével készült mű letölthető a honlapról.

A MEK sokáig semmilyen állami támogatásban nem
részesült, mára viszont az Országos Széchényi Könyvtár egyik kicsi, de
önálló osztályává nőtte ki magát. A MEK legutóbb a Hungarológiai
Alapkönyvtár digitalizálására kapott megbízást és 45 millió forint
támogatást a Nemzeti Digitális Adattár fejlesztésének egyik
állomásaként. – Mi néhány kivételes esettől eltekintve nem
digitalizálunk, célunk mindössze a különféle szervereken elérhető, már
meglévő digitális tartalmak összegyűjtése, rendszerezése, és
korrektúrázás, lektorálás után közzététele – mondja Moldován István. Az
idén ötmillió forintból gazdálkodhatnak.

A hagyományos mellett a digitális könyvtári tartalmak
megtalálását is segíti a libinfo.oszk.hu oldal, melyen keresztül egyes
részterületek – egészségügyi, jogi, műszaki, mezőgazdasági –
szakkönyvtárosai is az olvasók rendelkezésére állnak. Ugyanaz a
feladatuk, mint a hagyományos tájékoztató könyvtárosnak, aki a
katalógusban és a polcok közötti eligazodásban segíti a tanácstalan
olvasót, csak az elmúlt négy-öt év alatt országos konzorciummá
terebélyesedő szolgáltatás szinte az összes könyvtárra kiterjed.

Az első állami pénzből
finanszírozott digitális könyvtári tartalom a Digitális Irodalmi
Akadémia volt: az oktatási tárca százmillió forintot szánt a
legjelentősebb XX. századi magyar szépírók teljes életművének
közzétételére. Az oldalt létrehozó Neumann János Digitális Könyvtár és
Multimédia Központ Kht. jelenleg is a Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériuma háttérintézményeként működik.

Az informatikai tárca digitális könyvtárakkal
kapcsolatos programja a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) és a Nemzeti
Audiovizuális Archívum (NAVA) is. A tárca elképzelései szerint a NAVA
újfajta közkönyvtár lesz: az audiovizuális dokumentumok
kötelespéldány-gyűjtőhelye. – Az NDA sokszínű gyűjteményként működik
majd, a digitális könyvtári világot fogja össze, teszi majd egységesen
kereshetővé és egy felületen keresztül elérhetővé – mondja Galambosi
András, a tárca főosztályvezető-helyettese.

A rendszeren keresztül elérhető tartalmak lehívására
közös szabványt alkalmaznak a digitális gyűjteményekben. Az együttműködő
tagok között nincs hierarchia, a közreadott tartalmak egységesen
jelennek meg, egymás mellett. Egységes az a műszaki rendszer is, ami
lehetővé teszi, hogy az NDA-tagok tartalmai folyamatosan kereshetők
legyenek, és mindig aktuális találatokat kapjunk – vagyis, ha
áthelyeztek közben valamit, akkor azt a rendszer automatikusan követi.