Először
tart könyv- és kézirat árverést az Alexandra Antikvárium. A csaknem 200
tételt tartalmazó kínálatból kiemelkedik Móricz Zsigmond 1929-es, 340
oldalas kéziratos naplója, amelyet nagyrészt még nem
publikáltak.
(Forrás: Múlt-kor)

Móricz 1929 őszén vette át Babits Mihállyal együtt a
Nyugat című folyóirat szerkesztői székét. A naplóban őszintén vall a
szerkesztői munkával járó szorongásairól, a folyóirattal kapcsolatos
terveiről.

November 7.
Csütörtök Sose gondoltam rá, hogy a Nyugat szerkesztője legyek, de
különösen azért nem mert egészen máskép gondolkozom a magyar sorsról és a
magyar kultúráról, mint Ignotus,, Osvát és Fenyő. A Nyugatot még
olvasni se tudtam husz éven át. Tiz-husz szám volt, hogy fel se vágtam.
Ha én szerkesztő vagyok, ezeknek az írásoknak 3/-e nem jelenik meg.
Osváttal viszont nem lehetett vitatkozni. Osvát igen érdekes ember volt.
Volt benne valami szuggesztivitás, önbizalom és tekintélytartás. Elve
az abszolut-irodalmi volt. Magyar szempontjai nem voltak. Zsidó papok
maradéka, aki egy talmudista logikájával és szőrszálhasogató
elmélyedésével foglakozott az írásművel. Mindig bámultam, hogy
ismeretlen kezdő zsidógyerekekkel órákig elvitatkozott a verseik és
novelláik s pláne kritikai megállapításaik
felöl.

November
13. Szerda Délben a Ritzben ebédeltünk, Fenyő, Babits, Gellért és én.
Sindicatusi szerződést ajánl Fenyő, hogy 1/3 arányban osztozzunk a
részvényeken. Ő vállal 12.ooo-et, Babits befizet 12.ooo-t félév alatt
7.000-t azonnal. Én vállalom a nyomda 12.000-ét. De arról nincs szó,
hogy ezt a Ny-ból [Nyugatból] fizessük. Az igazgatóság egyedüli aláírási
joggal ruházza fel – ezzel önállóvá tesz, – de az üzleti könyvek
átvizsgálására joguk van.
Nem vagyok lelkes. Mária igen
lehangolt. Félt, hogy túlságosan lefoglal majd a lap, s nem is bízik
benne. De hát az asszony oly az üzlettel szemben, amilyenné az ura
teszi. Babits a szerkesztést és a kritikai rovatot és a vers
szerkesztést kéri, Boldogan adom, – ez nem kell nekem. Ép ez nem.
Haragosokat gyűjteni. Már hatvan oldal jegyzetem van a Nyugat
építéséhez. A tervezéshez csak józan ész kell, – a végrehajtáshoz ököl
és pofa. Ez nehéz lesz. Kire számítsak?

Kalapács alá kerül Berzsenyi Dániel 1830-ban írt levele
Döbrentei Gáborhoz a Magyar Theatrum ügyéről, Kisfaludy Károly író
Csapó Dánielnek címzett levele pedig árveréstörténeti szenzáció, mert
semmiféle Kisfaludy kézirat eddig nem fordult meg árverésen. Madách Imre
15 éves korában iskolatársához, Lónyai Menyhérthez írott levele egyike a
drámaíró legkorábbi, ismert kéziratainak. Bercsényi Miklós 1704-es
keltezésű, Ung vármegyéhez írott levelének alján Kazinczy Ferenc saját
kezű rájegyzése szerepel.

Licitálhatnak majd az érdeklődők Petőfi Sándor
Czipruslombok Etelka sírjáról című, 1845-ben kiadott kötetére, valamint
Széchenyi István 1829-re Tudnivaló Gyep-Tár című, kétoldalas
nyomtatványára, amely a hazai lósport kedvelőinek szóló hasznos
információkat tartalmaz. Ehhez a tételhez kapcsolódik Wesselényi Miklós
kézzel kitöltött, Podmaniczky bárónak címzett körlevele ugyancsak a
lósport témájában.
Az Íróbarátságok cím alatt összegyűjtött
tételek között írók, költők egymásnak dedikált első kiadású kötetei
szerepelnek, köztük Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond,
Zelk Zoltán, Kassák Lajos és Déry Tibor könyve
aláírással.

Az árverésre december
16-án délelőtt fél tizenegykor kerül sor a könyvesház Irodalmi
Kávézójában, a VII. Károly körút 3/c szám alatt.