A
Baltimore-i Johns Hopkins egyetem fizikusa a 364 napos és 52 hetes
naptári év bevezetését javasolja, hogy adott dátum minden évben a hét
ugyanazon napjára essen.
(Forrás: Index)

Az 5-6 évente beiktatott póthetet Dick Henry fizetett
szabadságként kiadná mindenkinek. A naptárak újranyomása minden évben
teljesen felesleges, véli Dick Henry amerikai fizikus, aki újszerű
naptárrendszerrel állt elő. Ennek előnye lehetne, hogy a hét napjai
minden évben azonos dátumra esnek.
Az új naptárban csak a
március, június, szeptember és december volna 31 napos, a többire 30 nap
jut. A Baltimore-i Johns Hopkins egyetem fizikusa a 364 napos és 52
hetes naptári évek okozta eltolódást időnként póthét betoldásával
igazítaná a csillagászati évhez, írta a New Scientist.

A Calendar-and-Time (C&T) nevet viselő fejlesztés 5
vagy 6 évente igényelné az extra hét betoldását. Ezt Dick Henry saját
példaképe, Isaac Newton után Newton-hétnek nevezné. Az amerikai fizikus
szerint a Newton-hetet fizetett szabadságként ki kellene adni
mindenkinek.

A kutató tisztában van
vele, hogy a fejlesztését nem fogadják majd mindenhol kitörő örömmel.
Hiszen az új rendszerben minden születésnap is a hét fix napjára esik
majd. Néhány születésnap pedig elméletileg megsemmisül, hiszen nem lenne
többé például január 31.

A
naptárak készítésével foglalkozók számára, illetve a csillagászatban
könnyebbséget hozhatna az új rendszer, jelentette ki Owen Gingerich, a
Harvard egyetem történész-csillagásza.

Mostanáig az új naptármodellek rendszerint azért buktak
el, mert kikezdték volna a hétnapos hét intézményét, véli Gingerich.
Ezen kívül a történelemből ismert, milyen sokáig tartott a ma
használatos Gergely-naptár átvétele.

Anglia és a brit gyarmatok csak 1752-ben, míg
Oroszország csak a bolsevik forradalmat követően vezette be. A
Henry-naptár bevezetésére viszont kiváló alkalom nyílhatna 2006. január
1-én, mivel ez a nap (aligha véletlenül) a hagyományos és az új
naptárban is vasárnapra esik.

Közben Dick Henry sem ül nyugodtan a babérjain, újabb
számításokat és modelleket készít. Újabb javaslata a teljes Földön
érvényes világidő bevezetése, méghozzá a Greenwich-i időzónát (GMT)
alapul véve.

Ennek alapján az USA
keleti partján az emberek 17 órakor ülnének le ebédelni. Dick Henry
ebben nem lát különösebb problémát, szerinte az emberek a könnyebbséget
jelentő változásokhoz igen könnyen alkalmazkodnak.