Miért lesz fekete egy város? Hogyan jött létre a „fekete” város mítosza, ami cseppet sem hízelgő a várossal, a város lakóival, polgáraival szemben? Mi vezethet egy írót arra, hogy ennyire negatív képet fessen a kora újkor egyik legjelentősebb észak-magyarországi városáról?

 Az említett város Lőcse, a Szepesség „fővárosa”, ahol mindig fúj a szél és a földek homokosak, de sehol nem főztek olyan remek sört a királyságban, mint ebben a városban. — legalábbis Hain Gáspár lőcsei bíró szerint ez a város egyik nevezetessége. A várost a magyar irodalom két nagy óriása, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán tette hallhatatlanná. Jókai a Lőcsei fehér asszony, míg Mikszáth a Fekete város című regényében szerepelteti a várost és polgárai. Az 1970-es években Mikszáth regénye alapján készült televíziós sorozat, – talán még néhányan emlékeznek rá – szintén hozzájárult Lőcse ismertségéhez. Mikszáth történelmi regénye a szlovák irodalom olvasói előtt is népszerű, többször is kiadták Ján Hrušovský  fordításában 1962-ben, 1979-ben és legutóbb 2018-ban is.

A történet egy rosszul végződött vadászattal indul. Görgey Pál alispán vizslájával a  Lőcsével szomszédos földjén vadászik, éppen akkor, amikor…

Folytatás

Közös múlt: ismeretekkel a történelmi tévhitek eloszlatásáért – szlovák és magyar történelemtanárok munkájának támogatása nyomtatott és online kiadványokkal, szakmai konferenciával. A Történelemtanárok Egylete és a Denník N hírportál magyar nyelvű lapja, a Napunk projektje.Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő információk és állítások a szerző(k) álláspontját képviselik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy a Tempus Közalapítvány hivatalos véleményét. Sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem vonható felelősségre miattuk.