A történelem etikája versus az etika története Eddig választható tárgy volt az emberismeret, az etika vagy a filozófia – külön órakerettel. Most kötelező lesz. Magam előtt látom a sok kíváncsi szemet, érdeklődő tekintetet, ahogy Arisztotelésztől Kantig elemezzük, végiggondoljuk, megfontoljuk… Ettől valóban mindannyian jobb emberek, értékekre nevelt állampolgárok leszünk?

Az ember kialakulásától kezdve közösségekben él, melynek kereteit (társadalom, állam) szükségszerűen, a változásoknak megfelelően alakítja ki. Az emberiség fönnmaradásának egyik alapvető szükséglete a kornak megfelelő, a mindennapi élet biztonságát lehetővé tevő keretrendszerek folyamatos megértése és átalakítása.

Németország föderalista hagyományai rendkívül erősek, a helyi (tartományi) és az állami (szövetségi) hatáskörök és feladatok elkülönítését és végrehajtását bonyolult, rugalmas és egyértelmű szabályozás biztosítja. Így van ez az oktatásügyben is, amely tartományi hatáskörbe tartozó feladat.

Módszertani ajánlások Az emberiséget – a régészeti kutatások tanúsága alapján – már több százezer éve foglalkoztatja, hogy megtalálja és megértse az egyéni és közösségi élete értelmét, a természethez, más emberhez (családjához, nagyobb közösségeihez) való kapcsolatának vélt vagy valós összefüggéseit, keretrendszerét. A fő kérdések lényegében a kezdetek óta nem változtak, a ma – gondolkodó – emberének […]

A kétszintű érettségi feladataiban rendszeresen megjelennek a rendszerváltásra és következményeire vonatkozó kérdések. Az elmúlt három év esszéfeladatai (a tesztfeladatoknál a 12. kérdés kifejezetten az 1990 utáni Magyarországra kérdez) a következők voltak:

Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó cikkének negyedik része. Felmerül többek közt Arthur Koestler, Joseph Goebbels, Albert Speer és Heinrich Himmler neve is. A bővebben gombra kattintva részletet olvashat a teljes cikket itt töltheti le.

A mobilkommunikáció a diákok mindennapi életének része és egyre inkább az lesz, ezért előbb vagy utóbb az oktatás gyakorlatába is bekerül, ahogy korábban a videó, a számítógép és az internet. Pedagógusként, emberként nem tetszik, hogy tanítványainkon, gyerekeinken, de rajtunk is egyre inkább eluralkodik a technika. Azonban úgy gondolom, hogy az oktatási céljainkat szem előtt tartva, […]

A tanárok jól tudják: nem csekély kihívás az általános iskola nyolcadik évfolyamának második félévében tanítani. A diákok ilyenkor fél lábbal már kint vannak az iskolából, hiszen már fölvették őket a középiskolába. A pedagógusoknak esetenként nem csekély erőfeszítésébe kerül ekkor munkára bírni a gyerekeket. Az általános iskola tipikus kimeneti pontján – a középiskolával ellentétben – nincs […]

Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó cikkének harmadik részében, szó esik többek között Makk József kiáltványáról, a passzív ellenállásról szubjektív nézetben és egy Alexander Bach számára készített titkosszolgálati jelentésről is. A teljes cikket letöltheti itt (pdf 124 kb.) a bővebben gombra kattintva részletet olvashat belőle.  

Egy kis ízelítő a következő cikkünkből a történelemtanítás a gyakorlatban sorozatunkban: Viszonylag kevés szó esik a történelemtanítás kapcsán a belső képalkotás képességének fontosságáról. A fantáziát inkább a művészeti tárgyakkal – irodalommal, képzőművészettel – szoktuk összefüggésbe hozni, megemlítve milyen fontos szerepe van a kreativitásban.

Az etika oktatása mindig is részét képezte a történelem oktatásának. Ugyanis valamennyi szinten, már a kötelező tananyag szinte minden korszakánál, témakörénél, eseményénél felvetődhetnek morális kérdések, azzal kapcsolatban például, hogy az adott korszak szereplőinek döntései, kijelentései, magatartása, cselekedetei (vagy ezek hiánya) milyen etikai következményekkel járhattak – ismert történelmi alakok és „névtelen kisemberek” esetében egyaránt.  

Következő cikkünk a történelemtanítás a gyakorlatban sorozatban: Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó: Etikai kérdések a történelemoktatásban I. „Két pogány közt egy hazáért”? Erdély, a magyarországi rendek és a Habsburg udvar boldogtalan háromszöge a 17. század első felében.