A pedagógusképzés minden szintjén, valamint a közoktatás tananyagaiba és követelményrendszerébe kötelező jelleggel épüljön be a romák történetének, kultúrájának tanítása – fogalmazza meg ajánlásában a Történelemtanárok 17. Országos Konferenciája.

Történelemtanárok (17.) Országos Konferenciája 2007. október 13-14. Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)

Amikor a cigány, roma közösségről beszélünk – valójában bármely közösségről legyen is szó – szem előtt kell tartanunk, hogy az illető embercsoport semmiképpen sem homogén – mondta el Forray R. Katalin.

A cigányság története megjelent az érettségi tematikában, a történelem érettségire készülők nagy többsége pedig a 20. század történelmét három olyan könyvből tanulja, amelyekben a korábban „megszokottnál” lényegesen többet írnak a cigányokról – mondta el Dupcsik Csaba a Történelemtanárok (17.) Országos Konferenciáján.

Nagyszerű érzés volt a Batthyány emléke tiszteletére szervezett utazó csoport tagjaként részt venni ezen az utazáson – írta Török Miklósné.

Folytatódik a Nemzeti Emlékezet Program: a 200 éve született Batthyány Lajos emlékére az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Történelemtanárok Egylete közreműködésével tanulmányi kirándulást szervez Batthyány Lajos életének egyes fontos helyszíneire.

A Károlyi József Alapítvány a TTE együttműködésével „Térképészet és történelem Európában-szociológiai, pedagógiai, pszichológiai és politikai szemszögből” címmel nemzetközi szemináriumot szervez.

Aki a Kádár-rendszerben élt, így, vagy úgy, de elmondhatja, hogy kényszerek hatására cselekedett – derül ki Ungváry Krisztián előadásából.

A Történelemtanárok (16.) Országos Konferenciáján ajánlásokat fogalmaztak meg a tankönyvekről, módszertani kiadványokról, digitális taneszközökről, illetve a kormány felé is javaslatokkal éltek.

Fedeles Tamás előadásában Girolamo Savonarola és a késő középkori egyház ellentmondásoktól cseppet sem mentes kapcsolatát mutatja be.

Történelemtanárok (16.) Országos Konferenciája 2006. október 14-15. Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)

Pótó János előadásában bemutatja, hogy a köztéri szobrok létrejöttüket, felállításukat a kegyeleti jelleget elfedő, s igen hasonló politikai szándékoknak köszönhetik.