Az ábrázolási tilalomnak is megvan a maga története – avagy hogyan alakítsunk ki (kép-) forráskritikai attitűdöt. Áttekintés a Severusoktól a „Füttyös kalauz”-ig. Reparszky Ildikó írása.

A huszadik századi közép-európai zsidó élet tanítása személyes történeteken és képeken keresztül. Interjú Sárdi Dórával a Centropa Magyarország alapító tagjával. Az interjút Kádár Anna, az óravázlatot Sárdi Dóra készítette.

Az a szervezési forma, amelyről beszélni fogok, egy teljes, 45 perces órát igénybe vesz, és – mint említettem – olyan esetekben alkalmazható, amikor jól építhetünk a diákok eddig tudására (pl. forráselemzés, összefoglalás). (Mendly Lajos)

A megszerzett ismeretek alkalmazására, interiorizálására kiváló lehetőséget teremthet, ha a különböző szaktárgyi atlaszokat egyszerre használjuk, egyes tényeket, adatokat összehasonlítunk – mindezt esetleg a kooperatív tanulás módszereire alapozva. (Baracs Nóra)

A történelem oktatása az egyik terület, ahol el lehet magyarázni: a felnőtt roma népesség túlnyomó többsége dolgozott minden olyan korszakban, amikor lehetősége volt rá. Ez az alaptétele Dupcsik Csaba óratervének.

A történelemtanárok 2009-es, „Rendszerváltás – civil szemmel” című (19.) országos konferenciája szekcióinak (a TTE közgyűlése által is megerősített) ajánlásai.

Kasza László újságíró (1989-ben a Szabad Európa Rádió igazgatóhelyettese) előadása a Történelemtanárok (19.) Országos Konferenciáján hangzott el.

Az 1956-os forradalom napjaiban a győzelem tévedése: a felszabadult lelkesültség és a nemzeti egység látszata. Helyzetünket akkor sem értettük meg igazán, és könnyen lehet, hogy ma sem. (Ungváry Rudolf előadása)

Kónya Imrének, 1989-ben a Független Jogász Fórum vezetőjének megnyitója a Tötrénelemtanárok (19.) Országos Konferenciáján.

A Verzió Nemzetközi Emberjogi Filmfesztivál magában is számot kellene tartania a történelmtanárok érdeklődésére, ez fokozottan igaz a Diák Verzióra, illetve a fesztivál alternatív történelemóráira. Zádori Zsuzsával, a fesztivál szervezőjével Kádár Anna készített interjút.

„A történelmi térképhasználat akkor sikeres, ha a földrajzi, a történeti és a jelen politikai terében is eligazodást ad. Tehát a történelmi helyszíneket a mai körülmények között is el kell tudni helyezni.” (Repárszky Ildikó)

A történelemtanárok számára az olvasói levelek legfőképpen azért lehetnek fontos taneszközök, mert jól tükrözik az elmúlt száz-százötven év társadalmi normáinak, „közvélekedéseinek” változásait. Az újságokban ugyanis lényegében a 19. század második felétől jelennek meg ilyen jellegű olvasói levelek. Furcsa módon az olvasói levelek alapvető témái, kérdései nem igazán változnak, viszont a szerkesztőségi válaszok annál inkább… (Jakab […]