„A mai diákok elvárásai, érdeklődése, „kíváncsisága” (és műveltségük alapelemei is) egészen másból tevődnek össze, mint korábban. Más ismeretekkel és gyakorlattal rendelkeznek – a világháló használatától a nyelvismeretig bezárólag –, mint elődeik, ugyanakkor már nem rendelkeznek olyan típusú klasszikus műveltséggel, mint a korábbi generációk.” (Pihurik Judit hozzászólása)

„A nemzeti önértékelés alapja sokféle teljesítmény lehet. Úgy tűnik, a magyar nemzeti tudat ebből a szempontból meglehetősen konzervatív, mondhatni, 19. századi: a nemzeti „nagylétet” összekapcsolja a területi nagysággal, illetve a nemzetközi politikában elismert, érvényesíthető hatalmi súllyal.” – Bánki István gondolatai és óravázlata.

„A tanári lehetőségek szempontjából komoly dilemmát okoz a következő ellentmondás: a gondolkodást és a társas viselkedést torzító tévképzetek lebontására irányuló erőfeszítés annál hatékonyabb, minél kevésbé – vagyis minél fiatalabb életkorban – épültek be azok a személyes értékrendbe; ugyanakkor viszont az e kérdésekről folyó érdemi eszmecserének csak bizonyos életkor felett, a kognitív képességek birtoklásának megfelelő szintjén […]

Mit kezdjünk egyes a Kádár-korszakhoz kapcsolódó „mítoszokkal”? – 2×45 perc tanítási óra vázlata. (Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó)

F. Tóth Zoltán előadása az „Egyezünk ki a múlttal!” szakmai műhely 3. ülésén hangzott el.

F. Tóth Zoltán előadása az „Egyezünk ki a múlttal!” szakmai műhely 3. ülésén hangzott el.

A Történelemtanárok Egylete szakmai műhelyt indított. A munkában a történelemszemlélet formálásában szerepet játszó egyes szakmák meghívott képviselői vesznek részt, akik a magyar történeti közgondolkodás fontos problémáit vitatják meg.

A Történelemtanárok Egylete szakmai műhelyt indított. A munkában a történelemszemlélet formálásában szerepet játszó egyes szakmák meghívott képviselői vesznek részt, akik a magyar történeti közgondolkodás fontos problémáit vitatják meg.

A szaktanárok feladata, felelőssége, hogy tanítványaikkal megismertessék a szakmailag adekvát honlapokat, adatbázisokat – írja Miklósi László Történelemtanítás a gyakorlatban című sorozatunk 24. cikkében.

Javaslatok tanulási kudarcnak kitett tanulók egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez és differenciált óravezetéshez a szakrendszerű történelemtanításban (Békés Anna)

A pedagógiai projekt megfordítja a tanulás folyamatát – egy gyakorlati problémából vagy megoldásra váró feladatból indul ki. Vagyis az elmélet csak annyira kell, amennyire a feladat igényes megoldása azt megkívánja. Stefány Judit ezt egy az antik világról szóló kötet összeállításán szemlélteti. A módszert bővebben szemlélteti az „Anne Frank és én” című kisepocha.

A mikrostrukturák beható tanulmányozása, részletező szinte mikroszkopikus feltárása gyakran megkönnyíti a makrovilág, vagyis az ország, a nemzet kellően árnyalt történetének bemutatását is. (Gyuriczáné Boczkó Ágnes)