Murány vára neve hallatán legtöbben romantikus históriákra és hősi ostromokra gondolnak – pedig a 17. században ez a Gömör vármegyei központ valójában egy kora újkori ipari központ volt.  Várkonyi Gábor bemutatja, hogyan vált Murány és uradalma a térség egyik legjelentősebb energia- és nyersanyagtermelő egységévé, miközben új megvilágításba helyezi a magyar és szlovák történelmi emlékezet közös […]

Báthory Erzsébet neve évszázadok óta a „véres grófnő” legendájával forrt össze – de vajon mennyi igaz ebből a hátborzongató hírnévből? Lengyel Tünde a mítosz születését, történelmi torzulásait és a szlovák–magyar közvélemény gyökeresen eltérő értelmezéseit tárja fel, miközben megkérdőjelezi, hogy bűnös volt-e a történelem egyik leghírhedtebb asszonya – vagy csupán egy politikai játszma áldozata? Báthory Erzsébet úgy […]

Murány vára ma Szlovákiában található, de története szorosan összefonódik a magyar múlt dicsőséges és irodalmi szálakkal átszőtt fejezeteivel. A „Marssal társadalkodó Murányi Vénusz” című barokk eposz Gyöngyösi Istvántól nemcsak egy szerelmi történet a 17. század háborús viharaiban, hanem egy olyan epizód, amely a szlovák–magyar közös kulturális örökség részévé vált. Wesselényi Ferenc és Széchy Mária alakja, […]

Izgalmas kiállítás nyílt a Centrális Galériában (Bp., Arany János utca 32.), az OSA Blinken Archívum szervezésében, A múlt, ahogy parancsolja címen. A tárlat bemutatja, hogyan használta fel az elmúlt évtizedek emlékezetpolitikája a középkori történelmet Magyarországon és Oroszországban. „Minden új korszak a maga szemszögéből írja át a történelmet, de a modern autokratikus államok képviselői különösen aktívak ezen a […]

Báthory Erzsébet neve egybeforrt a történelem egyik legborzongatóbb legendájával: a „véres grófnő” mítoszával. De vajon tényleg fiatal lányok vérében fürdött, vagy inkább hatalmi játszmák és pletykák áldozata lett? A ma Szlovákiához tartozó Csejte várában zajló események körül máig rengeteg a kérdőjel. Várkonyi Gábor írása a korabeli források alapján újraértékeli a grófnő történetét.

Az az elképzelés, hogy a magyarok egyenesen Attila hun fejedelemtől származnak, sőt, az ősi sumér civilizációval is rokonságban állnak, sok magyar számára ismerősen csenghet. Bár a nyelvészeti kutatások egyértelműen a finnugor nyelvcsaládba helyezik a magyar nyelvet, és történelmi, valamint régészeti bizonyítékok sem támasztják alá a közvetlen hun-magyar folytonosságot, ez az eredetmagyarázat továbbra is követőkre talál egyes körökben. Népszerű […]

Jókai ambivalens viszonya a „tót népséghez”: egyik legellenszenvesebb alakját Štúrról mintázta, más szlovákokról szuperlatívuszokban beszélt.

“Ki választhatja szét, / Mit összefont az ég, / Szlovákot és magyart / Ki választhatja szét?”

Buzdította-e 1956-ban a SZER a forradalmárokat? Megtudhatja Szilágyi Magdolna történelemtanár írásából. Itt olvasható

Állítás: A 19. században a szlovák-magyar szembenállás pártalapú volt. Cáfolat: A valóságban a közéleti szereplés és a politikussá válás útjai nagyon eltérőek voltak a magyar és a szlovák oldalon, hiszen a politizálás 1848 előtt a magyar nemesség monopóliuma volt. Bővebben Közös múlt: ismeretekkel a történelmi tévhitek eloszlatásáért – szlovák és magyar történelemtanárok munkájának támogatása nyomtatott […]

Állítás: A szlovák történelem nem nyúlik vissza régebbre 1993-nál, amikor létrejött Szlovákia. Cáfolat: A szlovákok történelme 1918 előtt egybe esik a Magyar Királyság történelmével, azt követően Csehszlovákia, illetve az önálló Szlovákia történelmével.

Állítás: Kossuth Lajos és Petőfi Sándor szlovák volt, mert szlovák anyanyelvű felmenőkkel rendelkeztek. Cáfolat: Ha a nemzeti hovatartozásra úgy tekintünk, amely nem genetikusan, hanem az oktatás és a kultúra csatornáin keresztül öröklődik, és ebből kifolyólag akár választható is, akkor Kossuth és Petőfi magyarsága megkérdőjelezhetetlen.