Floridában
a közelmúltban engedélyezték egy emberi testbe ültethető, személyre
szabott orvosi ellenőrzést lehetővé tevő chip forgalmazását.
(Forrás:
HVG)

Floridában a közelmúltban
engedélyezték egy emberi testbe ültethető, személyre szabott orvosi
ellenőrzést lehetővé tevő chip forgalmazását. Noha egyelőre csak elvétve
használják a rádiófrekvencián kommunikáló azonosítót, máris a
személyiségi jogvédők támadásainak kereszttüzébe
került.

Az engedély kiadása emberi jogi ügyvédek szerint a
személyiségi jogok sárba tiprása, hiszen innen csak egy lépés az emberek
ellenőrzése a rádióhullámon kommunikáló chipekkel. A VeriChips névre
keresztelt apróság, melyet a Applied Digital Solution, vagyis az
Alkalmazott Digitális Megoldások néven futó floridai vállalat dobott
piacra, a feltalálók szerint életeket menthet és csökkentheti az orvosi
hibák esélyét.

Scott R. Silvermanm,
az Applied Digital elnöke szerint „ a mostani engedély megszerzése
csökkenti az új technológia iránti bizalmatlanságot. Reméljük, hogy
egyre kevesebben tartanak ettől a megoldástól.” Valójában ma még
egyáltalán nem világos, képes lesz-e a technológia elfogadtatni magát
azokkal az emberekkel, akik okkal vagy ok nélkül, de tartanak a bőr alá
ültetett kapszulácskától.

Az
Applied Digital elképzelései szerint a páciensbe ültetett kapszula
hatékonyabb orvosi ellátást tesz lehetővé, a kezelőorvos pedig egy kézi
rádiószkennerrel plusz információkhoz jut az egyedi chip segítségével. A
chip nem tárol adatokat a betegről, de az azonosító segítségével az
orvos a nyilvántartásban azonnal látja a páciens egészségügyi adatait –
például a vércsoportját – és az előzőleg szedett gyógyszereket, vagy
azt, hogy milyen műtéteken esett át.

Hasonló bőr alá ültetett chipeket eddig csak
haszonállatok és háziállatok azonosítására használták. Ez idáig nem
született olyan azonosítási technológia, mely a VeriChiphez hasonlóan az
emberek azonosítására alkalmazhattak volna. Az apróság egy rizsszem
méretét sem éri el, s az alkarba vagy a kézbe helyezik el, a bőr alá,
egy fecskendő segítségével.

Idén
nyáron Rafael Macedo de la Concha mexikói igazságügyi miniszter
kijelentette, hogy ő és alkalmazottai alávetették magukat a
„megbélyegezésnek”, és csak ők jogosultak bejutni egy olyan terembe,
ahol mexikói drogkartellekről gyűjtött titkos dokumentációkat tárolnak.

A bőr alá helyezett azonosításnak a
szórakoztatóipar máris hasznát látja. Egy barcelonai klub például
törzsvendégei számára a következő ajánlattal állt elő: amennyiben a
rendszeres vendégek szeretnék, egy VeriChip beültetésével lehetőségük
van a készpénz nyűgétől megszabadulni. A klubban minden szolgáltatást a
digitális azonosítóval „fizetnek”, s ráérnek később bankátutalással
rendezni fogyasztásukat.

A
biztonságtechnika is komolyan veszi az új technológiát. A brit Surge IT
Solutions szándékai szerint a jövőben a brit kormányhivatalok védelménél
is hasznosítanák a bőr alá lőtt chipeket.

A rádióhullámmal kommunikáló azonosítók jövőjét azonban
nem látja mindenki ilyen fényesnek. Marc Rotenberg, az Elektronikus
Személyiségjogok Információs Központ vezetője szerint abban a
pillanatban, hogy a bőrünk alá juttatják az azonosítót, nincs többé
lehetőségünk annak eltávolítására. Rotenberg szerint a valódi vitát az
vetheti fel a chip elterjedésével, ha a hatóságok a legkritikusabb
személyeket, így az elítélteket, házi őrizetbe helyezetteket és idővel
talán az Egyesült Államokba érkező turistákat szeretnék ily módon
„megjelölni”.

Sok függ azonban a
rádiós chipek fejlődési irányától is, mert a ma piacon lévő megoldások
még csak közelről olvashatóak le és nem tárolnak adatokat, de ha nő a
hatótávolsága a sugárzott jelnek, és sikerül megoldani a bőr alatti
eszköz energiaellátását, komolyan elgondolkodhatunk a személyiségi jogok
alakulásán.