Bolgár György írásában oktatással kapcsolatos állítások és tények olvashatók.
Azt állította Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár (a Magyar Nemzetnek adott interjújában), hogy miként „az Egyesült Államokban természetes, hogy hazafias nevelést kapnak a gyerekek, ennek Magyarországon is természetesnek kell lennie”.
Ezzel szemben a tény az, hogy az Egyesült Államokban nincs hazafias nevelés, és nincs is kötelező, országos tanterv, hanem minden város, tankerület maga dolgozza ki saját igényei és elképzelései szerint, hogy mit és hogyan tanítson. Egyetlen, hazafiasnak minősíthető jellegzetességük van az amerikai iskoláknak, mégpedig az, hogy reggelenként a diákok fogadalmat tesznek az amerikai zászlóra. Ha a magyar kormányban ezt vélik hazafias nevelésnek, akkor kár volt megszülniük egy egész Nemzeti Alaptantervet, elég lett volna mindenhol felhúzni egy zászlót. Jelképes, hazafias és kevésbé ártalmas.
Azt állította továbbá Maruzsa (ugyanott), hogy a NAT-tal kapcsolatban előre tudták, hogy a majdani bírálók még „a pártpolitikai kritika előtt felépítik ’a független civilek’ kritikáját. Ez mifelénk így megy”.
Ezzel szemben a tény az, hogy az államtitkár által megemlített Történelemtanárok Egylete, valamint a Magyartanárok Egyesülete nem idézőjelesen „civil”, hanem valóban az. Mint ahogy ugyancsak civil az a több tucat iskola, vagy az a több mint ezer, egyházi iskolában dolgozó tanár is, aki tiltakozott a NAT bevezetése ellen. Mifelénk azonban a megbélyegzés megy.
Az államtitkár szerint a Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatban „azt állítani, hogy nem volt egyeztetés, hazugság”.Ezzel szemben a tény az, hogy még ha volt is, nem vették figyelembe. A Nemzeti Pedagógus Kar (benne az összes pedagógussal) közleményében erről azt írta: „a 2020. szeptember 1-i hatállyal bevezetni kívánt rendeletmódosítás ennek az eredményeit nem tükrözi”.
Azt is állította Maruzsa Zoltán az interjúban, hogy „nem a mérési eredmények miatt volt szükség a NAT módosítására, hiszen a magyar tanulók a legutóbbi PISA-teszten minden területen javulást mutattak már most is”.
Ezzel szemben a tény az, hogy mindössze olyan minimális mértékben, hogy az legföljebb stagnálásként, a korábbi, 2015-ben mért súlyos romlás megállításaként értékelhető. De ha a kormány elintézi, hogy a következő PISA-felmérésben a hazafias nevelés eredményeit is vizsgálják, akkor biztos nagy lesz a fejlődés.