A
napokban tették közzé az augusztus végi kongresszus ajánlásait, továbbá a
nyolc szekció ajánlásainak összefoglalóját 29 pontban – ami most alább
olvasható.

A szekciók ajánlásai a kongresszus
honlapján olvashatók.

A kongresszus
szerkesztő bizottsága által készített
összefoglaló:

1. Minden korosztály
   számára biztosítani kell a tudáshoz, a kultúrához való folyamatos
   hozzáférés lehetőségét.


2. Helyre kell állítani a
   bizalmat a család és az oktatási intézmények között, hiszen csak együtt
   képesek a nevelésre. Az intézményes nevelés és oktatás sikerességét a
   családdal való aktív kommunikáció
   garantálhatja.


3. Támogatni kell az intézményi és a
   családi napközi szerepének megerősítését, megőrizve azok sajátos
   funkcióit. Szükségesnek látjuk a gyerekek számára esélyt biztosító
   napközis nevelési programok személyi, tárgyi és finanszírozási
   feltételeinek megteremtését. A napközis nevelés programja kerüljön bele a
   helyi pedagógiai programokba.


4. Ki kell munkálni
   egy – politikai és társadalmi konszenzuson alapuló – hosszú távú
   nevelésügyi politikát, amely az aktuális pártpolitikai érdekektől
   függetlenül, képes biztosítani az egységes, következetes
   reformfolyamatot.


5. Az oktatásirányítás
   rendelkezzen széles körben megvitatott, kidolgozott fejlesztési
   stratégiával.


6. A stratégiaalkotók építsenek a
   kutatások eredményeire, a stratégiaalkotást és –megvalósítást előzze meg
   és kövesse hatásvizsgálat.


7. A területi és helyi
   szinten megvalósuló közoktatási feladatellátási, tervezési rendszerben a
   közreműködő szervezetek kötelező együttműködését biztosítani
   kell.


8. Intézményi társulások létrehozásakor,
   intézmény-összevonások esetén legyen követelmény a korszerű és koherens
   pedagógiai szakmai tevékenység kialakítása, minden tanuló számára az
   optimális fejlesztés feltételeinek, tanulási útjainak
   megteremtése.


9. A sajátos nevelési igényű,
   fogyatékos, megváltozott munkaképességű személyek életpálya-építését
   segítő, átfogó tevékenységrendszer alakuljon ki, amely minden életkori
   szakaszban és élethelyzetben támogatni, orientálni tudja a rászoruló
   egyént a megfelelő nevelési, oktatási, képzési és foglalkoztatási
   lehetőségek felé.


10. A más szakmákat választók
    képzésének és továbbképzésének is legyen része az, hogy miként kell
    segíteni a fogyatékkal és részképesség-zavarokkal élők munkahelyi és
    társadalmi beilleszkedését.


11. Szükséges a
    közoktatás finanszírozási rendszerének – lehetőség szerinti –
    egyszerűsítése, legalább középtávon kiszámíthatóvá és stabillá tétele az
    önkormányzatiság elvének tiszteletben tartása
    mellett.


12. A jövőben történjen meg az országos és a
    helyi-intézményi fejlesztési programok megvalósításának értékelése,
    eredményeinek lehetőség szerinti felhasználása, elterjesztése, a jó
    gyakorlatok hozzáférhetővé tétele.


13. A külső
    értékelés, az intézményi önértékelés és minőségbiztosítás
    széttagoltságát meg kell szüntetni, és egységes folyamatba szervezni,
    hiszen valamennyi feladata a fejlesztés.


14. Meg
    kell alkotni a kompetenciamérés országos stratégiáját. Nem szabad, hogy
    működésében keveredjenek az országos és iskolai funkciók, a
    fejlesztéstámogatás és az
    elszámoltatás.
        •
    Ki kell dolgozni az egyéni és társas kompetenciák értékelésének
    módszertanát, és megteremteni alkalmazásuk
    lehetőségét.
        •
    Ki kell dolgozni és alkalmazni a hozzáadott pedagógiai érték
    kimutatására alkalmas megbízható eljárást.


15. A
    közoktatás fejlesztéséhez szükséges tudásháttér megteremtése sürgető
    feladat. A neveléstudományi kutatások finanszírozása tegye lehetővé a
    hosszú távú programok megvalósítását.


16. A jelentős
    nemzeti és uniós erőforrásokat lekötő innovációkat össze kell hangolni,
    célszerű a párhuzamos fejlesztéseket elkerülni; eredményeiket a
    terveknek megfelelően kell hasznosítani.


17. A
    jelentős nemzeti és uniós erőforrásokat lekötő programok lezárását
    kövesse nyilvános elszámolás és hatásuk, hasznosulásuk nyomon követése,
    elemzése és visszacsatolása a rendszerbe, a fenntarthatóság érdekében
    is.


18. Az élethosszig tartó tanulás feltételeinek
    megteremtése érdekében – a tanítás, tanulás minden intézményi szintjén –
    építeni kell, illetve el kell ismerni azokat a tudásokat, amelyeket az
    egyén non-formális vagy informális keretek között szerez
    meg.


19. A sokszínűvé váló tanulási térben szükséges
    az intézményen belüli és intézmények közötti egymástól tanulás
    (horizontális tanulás) formáinak és feltételrendszerének kialakítása,
    megteremtése. Ez jelentse – egyebek között – a jó gyakorlatok
    megismerésének és elterjesztésének ösztönzését
    is.


20. Az egyéni sajátosságokra építő
    tanulásszervezés vezet el a kölcsönösen motivált, bizalmon alapuló,
    eredményes tanításhoz/tanuláshoz. Ennek alapjai a változatos, rugalmas
    tanulásszervezés, a gazdag módszertani repertoár. Ez a feltétele annak,
    hogy a tanulás élmény legyen, és a motiváció belsővé
    váljék.


21. Ösztönözni és támogatni kell a
    közoktatás és a felsőoktatás együttműködését, partneri viszonyának
    kialakulását. Különösen a bolognai rendszerben megújított,
    gyakorlatorientált pedagógusképzés céljainak elérése érdekében
    biztosítani
    kell
        • a
    közoktatási intézmények szakmailag, jogilag és financiálisan
    szabályozott
    közreműködését;
        •
    gondoskodni kell a gyakorlati terep életszerűségéről, a közoktatási
    intézmények érdekeltségéről és a felsőoktatás töretlen
    felelősségéről;
        •
    az optimális megoldásokat célszerű modellkísérletek útján
    keresni.


22. Meg kell teremteni azokat a
    feltételeket, melyek vonzóvá teszik a pedagógus pályát annak érdekében,
    hogy azt a legkiválóbbak válasszák, és azon meg is maradjanak. Ez ma a
    magyar közoktatás kulcskérdése.


23. A pedagógusok
    minőségi munkájának egyik feltételét a megfelelő munkahelyi körülmények
    jelentik. Ehhez elengedhetetlen számukra – intézményes keretek között –
    mentálhigiénés szolgáltatásokat
    biztosítani.


24. Elengedhetetlen a
    pedagóguskompetenciák szintjeinek, sztenderdjeinek differenciált
    kidolgozása a köz- és felsőoktatás együttműködésében.
    Ezek
    szolgálják
        • a
    pedagógusképzés és -továbbképzés szerves
    egységét,
        • a
    pedagógusértékelés rendszerének
    kialakítását,
        •
    a pedagógus szakmai előmenetel rendszerének megalapozását.
    


25. Szükséges a pedagógusok kompetenciáinak
    folyamatos továbbfejlesztése, gazdagítása (művészeti, érzelmi, idegen
    nyelvi, szabadidős és gyermekvédelmi
    területen).


26. A pedagógus-továbbképzés jelenlegi
    minőségének javítása érdekében a továbbképzési programokba garanciális
    elemeket kell beépíteni.


27. A belső
    minőségbiztosítási rendszer működtetésén túlmenően szükséges a
    továbbképzések hatékonyságának folyamatos vizsgálatára. Elengedhetetlen
    az uniós támogatásokkal folyó és az egyéb továbbképzések kínálatának
    összehangolása.


28. Szükség van a közoktatási
    vezetőképzés tartalmának megújítására, különös tekintettel az átalakuló
    intézményrendszer működtetéséhez kapcsolódó új
    igényekre.


29. Az írott és elektronikus médiában
    nagyobb és szakmailag megalapozott nyilvánosságot szükséges biztosítani a
    nevelési-oktatási kérdéseknek mind az oktatás és a pedagógusok
    presztízsének emelése, mind az értő és támogató társadalmi nyilvánosság
    formálása
    érdekében.