• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

A cigány közösség sokszínűsége
2007. október 13. szombat, 0:00

Amikor a cigány, roma közösségről beszélünk – valójában bármely közösségről legyen is szó – szem előtt kell tartanunk, hogy az illető embercsoport semmiképpen sem homogén – mondta el Forray R. Katalin.

Amikor a cigány, roma közösségről beszélünk – valójában bármely közösségről legyen is szó – szem előtt kell tartanunk, hogy az illető embercsoport semmiképpen sem homogén, hanem összetett, sok szempont és dimenzió szerint tagolt. Különösen fontos ezt hangsúlyoznunk, amikor a cigányságról beszélünk. Olyan közösségről van szó, amelyet egységesen – mintegy homogénnak tételezve – éri az ellenségesség, elutasítás vagy éppen diszkrimináció. Jobb esetben támogatás, amely egyénileg olykor megalázó is lehet. (Elég csak a „felzárkóztatás” jelszavára gondolnunk!)


Mielőtt a belső sokféleség kérdéseiről esne szó, röviden az elnevezésről. Vitatott kérdésről van szó, ami természetes is, hiszen néppé, nemzetté szerveződő közösségről beszélünk.


Álláspontom szerint hagyományosan a „cigány” népnév vált általánossá, ami a nép külső elnevezése – csakúgy, mint egykor a „hungarus” volt használatos a magyar birodalom lakóira. Ez a név magában foglal valamennyi csoportot, nyelvet. Emellett létezhetnek és léteznek is belső elnevezések, amelyekkel az egyes közösségek fejezik ki identitásukat (pl. beás, roma, szinto, muzsikus stb.). A „cigány” elnevezést ebben az értelemben használja a kisebbségi törvény, a közoktatási törvény, az államigazgatás.


Az elmúlt évtizedekben – utoljára 1993-ban – a Roma Világkongresszus azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy a politikai nyilvánosságban, szakmai nyelvben a „cigány” helyett a „roma” elnevezést használjuk. A „roma” népnév – eredetileg az oláhcigányok saját elnevezése – ebben az értelemben éppúgy külső és általános, minden alcsoportot magában foglaló elnevezés, mint a „cigány”.


Amíg a közösségben valamelyik elnevezés nem terjed el, nem kristályosodik ki, a Világkongresszus ajánlását és a magyar nyelvben elterjedt elnevezést egyaránt használhatjuk, váltakozva, egyenértékűként. Két szempontot fogok kiemelni a sokszínűség leírására: az etnikai és a szociokulturális szempontot. Mindkét szempontból röviden jellemzem a cigány, roma közösséget. Majd pedig bemutatom, hogyan jelennek meg e szempontok az oktatásban.


Az előadás folytatását itt olvashatja!


Elhangzott a Történelemtanárok (17.) Országos Konferenciáján

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

Alrovatok

Általános

Családtörténeti és életútinterjúk a történelemórán

Egyezzünk ki a múlttal!

Emberi jogok tanítása

GULAG-GUVPI

Hisztorizás podcast

Holokauszt

Ismerősök? Idegenek?

Nemzeti Emlékezet Program

Szlovák-magyar közös múlt

Tankönyvbírálat

Tanulmányút

Történelemtanárok Országos Konferenciája

Történelemtanítás a gyakorlatban

Ünnepek, évfordulók

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Nemzeti Emlékezet Program - Auschwitz-út 1.

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017