F. Tóth
Zoltán előadása az „Egyezünk ki a múlttal!” szakmai műhely 3. ülésén
hangzott el.

Diavetítés
letöltése (pdf)

Szöveges hozzáfűzés a Kádár-korszak – mítoszok,
sztereotípiák c. diavetítés anyagához

1. dia  Kérdés, hogy szükség van-e
„mítoszokra” a történelem tanításában? Egyáltalán: mit értünk modern
kori mítoszok alatt? Azonos-e a mítosz egy adott korszakkal vagy témával
kapcsolatban rögzült sztereotip képpel? A tanítási gyakorlatban sokféle
megválaszolása lehetséges a fenti kérdéseknek – ezért nem hinném, hogy
erre itt és most egzakt válasz születhet.

2. dia  A Kádár-korszakkal
kapcsolatos tapasztalatok idővel eltűnnek. A mai végzősöknek bizonyos
értelemben mindegy már, Mátyásról, vagy Kádárról tanulnak-e, hiszen az ő
esetükben mindkét korszak ismeretlen. Szüleik emlékei is jórészt a
fiatalkori személyes tapasztalatokra épülnek, mozaikszerű, esetleges,
nem igazán tudatos képek rögzülései. Nagy a tankönyvek felelőssége
tehát, hogy a korszak bemutatásában mire építenek. A mai magyar
társadalom emlékei még jelen vannak, és ezek az emlékek, megközelítések
igen sokfélék.

3.
dia  Látható, hogy a kétszintű érettségin igen
korlátozott információk kérdezhetők mindkét szinten. A tanítási
gyakorlatban sajnos néhol ma még mindig jellemző (bár egyre ritkább),
hogy sokan nem jutnak el a tanításban a Kádár-korszakhoz. Az is
kétségtelen, hogy pár órában elmélyült tanítási folyamatról nem lehet
szó, vagyis a korszakkal kapcsolatos mítoszokra, általános képekre
kénytelen a tanár fókuszálni.

4.
dia  Az általam megkérdezett diákok fejében (még a
korszak megismerése előtt) a dián látható általános vélemények
fogalmazódtak meg leginkább a Kádár-korszakról. Érdemes kérdéseket
feltenni, még a korszak tanítása előtt, és nem haszontalan ügy
beszélgetést kezdeményezni. Élményszerűbb, mint a frontális tanítás
lineáris, ám vitára lehetőséget kevésbé adó jellege.

5. dia  Ezzel párhuzamosan átnéztem, a
tankönyvekben milyen gyakori képek, témák jelennek meg a korszakkal
kapcsolatban – a dián ezeket láthatjuk. Jó lehetőség, ha akár ezek köré
formáljuk órai mondanivalónkat.

6.
dia  Nem kell félnünk az olykor mítosszá rögzült témák
megbeszélésétől. Akár erősíthetjük is, de gyengíthetjük is
mítosz-jellegüket, sőt meg is lehet kérdőjelezni a korszakra rögzült kép
helyességét, jelentőségét. Érveltetéssel, vitával az órán kialakuló
eltérő álláspontok, nézőpontok jól ütköztethetők, cél a gondolkodtatás.
Nem kell feltétlenül egyetértésre jutni a vitás kérdésekben.
Tapasztalatom szerint a korszakról szóló viccek, karikatúrák játékosabb,
könnyedebb, utat nyitnak a korszak megértéséhez, személyes
feltárásához. Segítenek az órai kommunikáció kialakításában és
„alulnézetből” rakhatók össze a korszak alapkérdései. A mindennapi élet
bemutatása összevethetőbbé, személyesebbé teszi a konkrét témát –
erősítheti a motiváltságot, az élmény-jelleget. A Kádár-korszak
összehasonlítása nemcsak a Rákosi érával hasznos, de összevethető mai
korunkkal is (sok korsajátosság ilyenkor tűnik elő igazán), sőt, érdemes
a kemény diktatúra Kádárját összevetni a 70-es 80-as évek Kádárjával,
így a korszak összetettsége, változása, azok háttere is
megjelenik.

7.dia  A hiánygazdaság jelenségét
sikeresen lehet megértetni a fenti karikatúra segítségével. Ki lehet
térni az ellátási nehézségek okaira, hátterére, de megbeszélhető a
„negyedév” kifejezés jelentése is, a tervgazdálkodás sajátos jellege és
anomáliái is. Arról nem is szólva, miért nem mondja meg nyíltan a
boltos, hogy nincsen sajt. (karikatúra: 2007. októberi emelt szintű
érettségi írásbeli feladatsorából)

8. dia  A karikatúra sok lehetőséget
kínál. Kitaláltathatjuk az infláció jelenségét, megbeszélhetjük
nemzetközi összefüggéseit, elemezhetjük hatásait, de beszélhetünk a
rajzon roskadozó polcokra utaló más mítoszokról (gulyáskommunizmus),
azok politikai hátteréről, céljairól. Érdekes az árakat összehasonlítani
– nemcsak az áremelés előtti és utáni árakat, de a mai
élelmiszerárakkal. A rajz jó lehetőséget ad a korszak ünnepeiről
beszélni, de a Ludas Matyi c. lap szerepét is megvitathatjuk.
(karikatúra: 2007. októberi emelt szintű érettségi írásbeli
feladatsorából)

9-10. dia A
vicc értelmezése ajtót nyit a második gazdaság, fusizás, háztáji
jelenségeinek vázolásához, azok bemutatására. Jó vita kerekedhet, ha
rájönnek diákjaink, hogy ma is él a fenti jelenségek egy része.
Összevethető, hogy ma mennyiben hasonló és eltérő elemei vannak a
„maszekolásnak”, mint a Kádár-korszakban? A kádári alku létezett? A
kádári közmegegyezés miben állt? Ha a jelenségek egy része ma is
létezik, beszélhetünk-e a Kádár-korszak továbbéléséről? Nem mellékes:
miért lenne hihetőbb a vicc Nixonnal, mint Kennedyvel? (A nemzetközi
kapcsolatok ismeretét, az amerikai-szovjet viszony alakulását is
bekapcsolhatjuk). (vicc: 2007 októberi emelt szintű érettségi írásbeli
feladatsorából)

11.
dia  A vicc szójáték-finomsága diákjainknak csak akkor
érthető, ha a kiváló dolgozó két értelmét megismertetjük. A második
gazdaság ismételt megközelítésén túl lehetőség nyílik az un. szocialista
munkaverseny és annak politikai vetületeinek ismertetésére is. (a vicc a
„Legnagyobb vicckönyv” c. kiadványban található, K. u.K. kiadó,
Budapest)

12.
dia  A karikatúra összetett lehetőségeket rejt. Azon
túl, hogy a második gazdaság, maszekolás fogalma ismét előjön, itt már a
fenti jelenségek társadalmi hatásainak elemzését is elkezdhetjük.
Milyen hatással jár a túlhajszoltság? Lehetséges új témák,
beszélgetések: egészségügyi állapotok bemutatása, az alkoholizmus
jelensége, táplálkozási szokások és halálozás, depresszió, öngyilkosság,
a családok helyzetének átalakulása, válások, anyagi javak hajszolása.
(karikatúra: 2007 októberi emelt szintű érettségi írásbeli
feladatsorából)

13.
dia  Ennek továbbgondolása a következő karikatúra. A
magába forduló, közönyössé, gyakran önzővé váló társadalom saját várait
építgeti. A kádár alku hatásai? Már az is vicc persze, hogy a karikatúra
úgy tesz, mintha a politikát, vagy kultúrát bárkinek lehetett volna
„csinálni”. Kiváló lehetőség a 3T elvét megemlíteni, a kádári
kultúrpolitikára rátérni. (karikatúra: 2008 májusi emelt szintű
érettségi írásbeli feladatsorából)

14-15. dia Érdekes terep a korszak bemutatása
diákszemmel. Tanulságos, hogy a mai diákok szülei hogyan élték meg a
kádári iskolarendszer mindennapjait diákként. Őrsi napló – őrs
fogalmának tisztázása, úttörőélet (a kisdobosokra és a KISZ-re is
kitérhetünk) bemutatása. Ez a műfaj összevethetővé teszi a mai
diákéletet az akkorival. A korszakot valóban közel hozza, újra
átélhetővé, így inkább megértetővé teszi. „Szakpróba, vörös csillag és
november 7.-e, koszorúzás” fogalmainak és jelenségeinek megismerése
mellett arra is jó a bejegyzés elemzése, hogy képet kapjunk arról, hogy
ez nem volt teher, sőt jó volt az akkori úttörőnek, aki a bejegyzést
írta.(az őrsi napló családi rokon tulajdona)
16.
dia  A rajz nagyon tanulságos: látható, hogy a
vallási, a kádári hatalmi és a nemzeti jelképek tökéletes keveredésben,
jól megférnek a kisdiák fejében és a napló oldalán. Kőkereszten vörös
csillag, alatta nemzeti szalagos koszorúk. Máris alkalom arra, hogy a
korszak, a „puha diktatúra” valláshoz és nemzeti érzülethez való
viszonyáról beszéljünk.

17-18.
dia  A szövegben említett párttitkár és általában a
párttitkárok szerepét érdemes elemezni. Elgondolkodtató, hogy a villany
bevezetése még ekkor is zajlik. (Város-vidék közötti különbségek a
korszakban) Mi is az a NOSZF? Miért volt november 7-e ünnep akkor? A
vörös csillag ma rajzolható?

19.
dia  A hatalom viszonya március 15-éhez milyen volt?
Mit jelent március 21-e? Miért ünnepelték együtt? Melyik ünnep volt a
harmadik, amit együtt említettek ekkor ezekkel? Hallottad már mit jelent
a „FIN”? Jó alkalom a hatalom fiatalokhoz kapcsolódó céljait bemutatni.
Ki a nótafa, a mókamester? Mit jelent a pajtás kifejezés? Kényszernek
érezték-e az úttörők az őrsi foglalkozást? Mit jelenthetett számukra az
őrsi gyűlés?

20.
dia  Mikor, melyik korszakban lehetett igaz az utolsó
vicc? Ismét a „puha diktatúra” néhány vonását beszélhetjük meg. Miért
nem járnak utánad? Ha mégis,
miért?