Vannak-e kényes témák a történelemérettségin? Mi lesz a jó válasz, ha idén is az 1989-es alkotmányról kérdezik a diákokat? Hogyan kerül a feladatsorba egy Wittner Mária-idézet? Az Eduline történelemtanárokat kérdezett, köztük a TTE elnökét is.

„Tavaly még elfogadtam a diákok pozitív értékelését a 89-es alkotmányról, és akkor sem róttam meg őket, ha az elmúlt két évtized Magyarországának demokratikus érdemeiről beszéltek, s nem egy szűk klikk által kitervelt kormányzásról. Ezt azonban nyilván most már nem tehetem” – írta Orbán Viktornak címzett nyílt levelében pár héttel ezelőtt egy középiskolai történelemtanár.

Bodnár Zsuzsanna szerint nem egyértelmű, mi lenne a jó válasz, ha a diákokat – a 2011-es érettségihez hasonlóan – idén is az 1989-es alkotmányról kérdeznék. „Nyilván az érettségi kérdéseit jóval korábban állították össze, mint mielőtt az új alaptörvényt elfogadták. A kérdéssor összeállítói ezért nem vehették figyelembe az Ön parlamentben – március 11-én – elhangzott értékelését sem. Tudja, amelyikben elmagyarázta, hogy lezárult az a korszak, amelyben szűk klikkek által kitervelt és sokszor csak magánérdekeket szolgáló diktátumokkal kormányozták az országot, s hogy a 89-es alkotmányba az embereknek semmilyen beleszólásuk nem volt. S hogy a 2011-es alkotmány végre valóban demokratikus lesz” – áll a levélben.

Egyben arra is kérte a miniszterelnököt, mondja meg, a jelenleg használt történelemkönyvek mely fejezetei váltak „érvénytelenné” az új alaptörvény hatályba lépése miatt. A történelemtanár úgy véli, a „jelenleg még érvényben lévő” tankönyvek, érettségire felkészítő feladatgyűjtemények nem a „hivatalos álláspontot” tartalmazzák. A nyílt levélről bővebben itt olvashattok.

Kényes téma? Olyan nincs

„Kényes téma abból a szempontból nincs, hogy egy jó történelemtanár bármiről beszél az órákon, azt felelősséggel, megfontoltan teszi” – mondja Miklósi László. A Történelemtanárok Egyletének (TTE) elnöke szerint kötelessége az oktatóknak, hogy közéleti témákkal foglalkozzon, és közéletiségre neveljen, a társadalmi vonatkozások alól az iskola sem vonhatja ki magát.

Ezt a TTE honlapján jelenleg futó szavazás is alátámasztja: az eredmények szerint a tanárok 89 százaléka úgy gondolja, hogy a történelemórán legalább abban az esetben kell a köztársasági elnök lemondásához hasonló eseményekről beszélni, ha a diákok kérdést tesznek fel ezzel kapcsolatban.

Egyetért ezzel Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium történelemszakos igazgatója is, és hozzáteszi: ő a végzősökkel beszélt az új alkotmányról, sőt arról is, hogy hogyan lehet értékelni, ha esetleg előkerül az érettségin. „Az érettségin a kifejtős feladat terjedelme körülbelül 20 sor. Az 1989 utáni alkotmány berendezkedés változásait bemutató esszé esetén – megfelelő felépítettséggel – a 2012. január elsejével érvénybe lépett alaptörvényre 4-5 sor jut. Ilyen hosszúságban megoldható, hogy a diák semlegesen nyilatkozzon” – mondja.

„Legyen-e szobra Károlyi Mihálynak Budapesten?”

Mindezzel együtt Miklósi László és Edényi László is úgy látja, hogy vannak témák, amelyekhez nehezebb érettségi feladatként közelíteni. „A kérdés az, hogy van-e társadalmi megegyezés – mondja a TTE elnöke. – Bizonyos dolgokról mást hall a gyerek otthon, mást olvas az interneten, és mást tud meg az iskolában. A 20. századból lényegében semmilyen témát nem dolgoztunk még fel, legyen szó akár Trianonról, akár a holokausztról. Horthyról vagy Nagy Imréről is egymásnak ellentmondó képek élnek a köztudatban. Ide tartozik az a vita is: legyen-e szobra Károlyi Mihálynak Budapesten a Parlament mellett?”

Miklósi László ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy lehet problémás egy téma egyszerűen szakmai szempontból is, például azért, mert az új kutatási eredmények fényében változik a megítélése. „Ilyen kérdés az olmützi alkotmány. Egészen idáig úgy tudtuk és tanítottuk, hogy Ferenc József a kápolnai csatavesztés miatt adta ki, nemrég viszont kiderült, hogy már korábban eltervezte azt” – mondja a történelemtanár.

A kérdés a hogyan

„A történettudomány szempontjából tehát nem lehet kényes téma az érettségin. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy nem megfelelően kérdeznek rá, vagy rosszul tanítják” – mondja Miklósi László.

A Történelemtanárok Egyletének szerint kényes lehet a magyar őstörténet is, ha azt nézzük, hogy nem egyértelmű, finnugor vagy török eredetű-e a magyarság. De a probléma rögtön megszűnik, ha az érettségin a két elmélet összehasonlító bemutatását kérik a diáktól. Edényi László hasonló véleményen van, sőt azt mondja, ha a diákok nem foglalkozhatnak velük elég alaposan az órákon, akkor nemcsak a Kádár-korszak vagy a rendszerváltás, hanem az olyan 20. századi témák is nehézséget jelenthetnek az érettségin, mint a globális problémák vagy az EU-s intézmények.

Hogy a tanárok mit tanítanak, az persze bonyolult kérdés, hiszen az egyes témákkal kapcsolatos társadalmi megosztottság ahhoz is vezethet, hogy az oktató esetleg fél beszélni róla. Ez azonban nem feltétlenül egyedi magyar sajátosság. „A menekültkérdés Franciaországban is nehéz ügy ilyen szempontból, a cigányság helyzete pedig ugyanolyan nehezen tárgyalható Szlovákiában vagy Romániában, mint hazánkban” – mondja Miklósi László.

Azt ugyanakkor ő és Edényi László is hangsúlyozza, hogy a tanároknak van módjuk, sőt feladatuk is objektíven, minden releváns álláspontot ismertetve tájékoztatni ezekről a dolgokról.

Marad tehát még az a kérdés, hogy milyen formában jelennek meg ezek a nehezebben feldolgozható témák az érettségiben. „Előfordul néha, hogy a tálalás felvet bizonyos kérdéseket – mondja Miklósi László. – Néhány éve a feladatsorban szerepelt például egy Wittner Mária-idézet. Mint 1956-os szereplőnek, Wittner Máriának egyértelműen helye van az érettségiben, ugyanakkor aktív pártpolitikusként nem. Tárgyunk jellegéből adódóan néha egy vékony pallón kell járnunk. Amikor kevéssé ismert úton haladunk – és a történelemérettségi a közelmúltban ide tartozott -, előfordulhat, hogy valaki mellélép. ”