Murány vára ma Szlovákiában található, de története szorosan összefonódik a magyar múlt dicsőséges és irodalmi szálakkal átszőtt fejezeteivel. A „Marssal társadalkodó Murányi Vénusz” című barokk eposz Gyöngyösi Istvántól nemcsak egy szerelmi történet a 17. század háborús viharaiban, hanem egy olyan epizód, amely a szlovák–magyar közös kulturális örökség részévé vált. Wesselényi Ferenc és Széchy Mária alakja, valamint a Murány várának elfoglalását övező költői és politikai emlékezet mindkét nemzet történelmi tudatában helyet követel – ezt mutatja be Várkonyi Gábor írása.

A Murányi Vénusz történetét, évszázadok óta át- meg átszövi az irodalom. Gyöngyösi István, a 17. századi barokk költészet kiemelkedő alakja 1664. augusztus 27-én írt ajánlásával adta át urának és patrónusának, Wesselényi Ferencnek nádor valamint házastársának rimaszécsi Széchy Máriának a „Marssal társolkodó Murányi Vénus” című elbeszélő költeményét, mely a 17. századi magyar nyelvű barokk líra talán egyik legszebb alkotása.

Wesselényi Ferenc nádor és Széchy Mária arcképe. Középen Gyöngyössy István művének első oldala (A képek forrása: Wikimedia Commons)

A történet az 1644-1645-ös háborús években zajlik. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem bekapcsolódva a harminc éves háború utolsó svéd-francia szakaszába, hadjáratot indított a III. Ferdinánd ellen. Az erdélyi hadsereg Észak-Magyarországon átvonulva egészen Morvaországig masírozott, és …

Folytatás

Közös múlt: ismeretekkel a történelmi tévhitek eloszlatásáért – szlovák és magyar történelemtanárok munkájának támogatása nyomtatott és online kiadványokkal, szakmai konferenciával. A Történelemtanárok Egylete és a Denník N hírportál magyar nyelvű lapja, a Napunk projektje.Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő információk és állítások a szerző(k) álláspontját képviselik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy a Tempus Közalapítvány hivatalos véleményét. Sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem vonható felelősségre miattuk.